Aggasztó trendekre hívja fel a figyelmet az ILGA-Europe legújabb jelentése
Tizennegyedik alkalommal adta ki éves jelentését a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, az ILGA-Europe. A Magyarországról szóló fejezet kiemeli a transz emberek nemi megerősítő beavatkozásokhoz való egyre nehezebb hozzáférését, a propagandatörvény korlátozásait a könyvesboltokra nézve, és az örökbefogadni vágyó LMBTQI emberek jogellenes alkalmatlannak nyílvánítását.
Az ILGA-Europe európai ernyőszervezet 2011 óta minden évben jelentést készít az LMBTI emberek európai helyzetéről. A Szivárvány Európa (Rainbow Europe) címet viselő kiadvány 49 európai és öt közép-ázsiai ország LMBTI szempontból releváns jogszabályairól és joggyakorlatáról gyűjt adatokat, amely alapján minden májusban egy rangsort és egy térképet állítanak össze. Magyarország 2013-ban érte el a legmagasabb eredményt (55%), azóta 2016 és 2018 kivételével minden évben romlott a helyzet, kilenc év alatt 30%-ra esett vissza hazánk pontszáma.
A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt egy évben Európa-szerte felerősödtek az LMBTQI-, azon belül is főleg a transz-ellenes narratívák. A kormányok egyre inkább az oroszországihoz hasonló taktikát alkalmaznak, és arra kényszerítik a civil szervezeteket, hogy „külföldről finanszírozottként” regisztráltassák magukat, hogy aláássák társadalmi elfogadottságukat, korlátozzák a finanszírozást és gátolják az emberi jogi aktivizmust. A „külföldi ügynökökről” szóló törvényekként ismert intézkedéseket a családok és a hagyományos értékek védelmeként állítják be, miközben gyakran kifejezetten az LMBTI civil szervezeteket veszik célba. 2024 során Bulgáriában, Grúziában, Magyarországon, Kirgizisztánban és Montenegróban fogadtak el hasonló intézkedéseket, Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával.
Az ilyen jogszabályokat az úgynevezett propagandatörvényekkel együtt életbe, amelyek célja az LMBTI emberek láthatóságának kriminalizálása, az őket bemutató tartalmak betiltása, az aktivisták elhallgattatása és a gyülekezési szabadság korlátozása. 2024-ben ilyen jogszabályokat hét országban (Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Bulgáriában, Grúziában, Kazahsztánban, Romániában, Szlovákiában és Fehéroroszországban) vitattak meg, javasoltak vagy fogadtak el. Ezeket a törvényeket ráadásul egyre inkább az oktatás területén alkalmazzák, így korlátozva vagy teljesen megakadályozva az LMBTI témák tantervekben és tudatosságnövelő kezdeményezésekben való szerepeltetését.
Az LMBTI-ellenes gyűlöletbeszéd, a szexizmus és a nőgyűlölet egyre inkább normalizálódik, amelyet gyakran közszereplők, köztük politikai és vallási vezetők és állami intézmények táplálnak. Ez pedig az erőszak soha nem látott mértékű növekedéséhez vezet: a jelentés szerint a gyűlölet-bűncselekmények rekordszintet értek el az egész régióban.
A gyűlölet normalizálása a transzneműek egészségügyi ellátásának blokkolását is magában hordozza. Andorra, Grúzia, Magyarország, Írország, Moldova, Románia, Oroszország, Magyarország és az Egyesült Királyság új akadályokat vezetett be az ellátásban.
A Magyarországról szóló fejezet is beszámol erről: hazánkban a nem jogi elismerésének 2020-as betiltását követően a transz-specifikus egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jelentősen megnehezült, és csak egy állami kórház és egy, a fővároson kívüli magán egészségügyi szolgáltató tette azt elérhetővé. Augusztusban a kórház lemondta egy transz páciens időpontját, arra hivatkozva, hogy a kórház már nem kezeli a „transzszexualizmus” diagnózissal rendelkező betegeket. Ugyan a jelentés csak a 2024-es naptári évet elemzi, azonban a nemi megerősítő beavatkozások Magyarországon a megírás óta még inkább elérhetetlenebbé váltak.
Tavaly emellett több bírósági ügy is zajlott lefóliázott vagy le-nem-fóliázott könyvek miatt, és a 2021-es propagandatörvény végrehajtásának e módja jelentősen korlátozza az LMBTQI embereket bemutató tartalmakhoz való hozzáférést.
Októberben a kormányhivatal ismét elutasította egy meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát, annak ellenére, hogy egy korábbi bírósági ítélet megsemmisítette a kerületi gyámhivatal diszkriminatív döntését. Ugyan a gyámhatóság elismerte, hogy a kérelmező minden kritériumnak megfelelt, a hatóság továbbra is aggályokat fogalmazott meg a kérelmező szexuális irányultságával kapcsolatban, hivatkozva a családi szerepek korlátozó értelmezésére és az anyai példakép hiányára.
A Magyarországról szóló fejezet pozitívumokat is említ: 400 orvos csatlakozott az LMBT Medicina Társaság kampányához, hogy szivárványos kitűzőkkel jelezzék pácienseik felé, hogy támogatóak. A Háttér Társaság 88 transz embert képvisel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, akik a nem- és névváltoztatás tilalma miatt kérik a magánélethez való joguk sérelmének megállapítását. 2024-ben Budapesten és Pécsen is volt Pride felvonulás, amelyek békésen zajlottak le, májusban pedig egy transz Pride-ra is sor került a Prizma Közösség megrendezésében. Májusban a Magyar Államkincstár frissítette a gyermekgondozási díj igénylőlapokat, hogy egyértelművé tegye, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is jogosultak a támogatás igénybevételére. A Háttér Társaság reprezentatív felmérést készíttetett az LMBTI emberekkel kapcsolatos közvéleményről, különös tekintettel az LBTI nőkre. A felmérés szerint 49% támogatja az azonos neműek házasságát, 72% a nem jogi elismerését, 60% pedig lehetővé tenné a leszbikus nők számára az egészségügyi intézményekben a mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférést.