Amszterdamban jártak a Háttér Archívum és Könyvtár önkéntesei

Novemberben a Háttér archívum önkéntesei Amszterdamban jártak. Megtekintettük a világ egyik legnagyobb LMBTQI gyűjteményét, a városi könyvtár keretében működő IHLIA-t, részt vettünk a Perverse Collections projekt workshopján, valamint megnéztük a Homomonumentet is.

Az IHLIA Európa legnagyobb LMBTQI-archívuma, amely az amszterdami közkönyvtár (Openbare Bibliotheek Amsterdam, OBA) szerves részeként működik. A szervezet munkájának fókuszában az LMBTQI-közösséggel kapcsolatos tudás összegyűjtése és hozzáférhetővé tétele áll. Az IHLIA-hoz (Nemzetközi Meleg/Leszbikus Információs Központ és Archívum) bárki fordulhat, amennyiben meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyekről, valamint történelmükről, mindennapi életükről és kultúrájukról szeretne információkat szerezni. Örökségvédelmi szervezetként elsőszámú feladatának tartja az LMBTQI-személyek társadalmi láthatóságának és elfogadásának előmozdítását. A Háttér önkéntesei egy napot töltöttek az archívumban, a gyűjtemény vezetője, Wilfred van Buuren mutatta be a kollekció fontosabb részeit. A nyilvános központi könyvtár egyik emeletének nagyobb részét az IHLIA helyben olvasható gyűjteménye teszi ki, ahol egy kisebb kiállítás is megtekinthető a queer személyek történelméről (a jelenlegi időszaki kiállítás a hollandiai ifjúsági LMBTQI-szervezetek történetét mutatta be). Az archivisták a holland és angol anyagok mellett számos más nyelvterület anyagait is gyűjtik; kedves gesztus volt például az IHLIA munkatársaitól, hogy a könyvtári nyitott gyűjtemény kiemelt darabjai tartózkodásunk alatt magyar szakirodalmakból és más magyar írásokból kerültek ki. A látogatás során találkoztunk a holland LMBT Történeti Hónap egyik szervezőjével is.

Az ezt követő két napon részt vettünk a PERCOL – Perverse Collections: Building Europe’s queer and trans archives projekt Sex and Death című kétnapos workshopján. Az esemény keretein belül a résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen módokon érdemes megközelíteni az LMBTQ-archívumok kritikai kutatását. A workshop központi témája továbbá az említett gyűjtemények archiválásának kurrens módszerei köré szerveződött. A nemzetközi eseményen számos kisebb, lokális LMBTQ-archívum mutatta be saját működését és gyűjteményét, valamint azok kutathatóságát. A workshop egy többéves szakmai projekthez kapcsolódva került megrendezésre: a projekt célja feltérképezni az európai queer és transz archívumok növekedését az 1970-es évektől napjainkig; összehasonlító módszerrel vizsgálja e gyűjtemények működését, beleértve az állami támogatás formáihoz való viszonyukat, az LMBTQ+ történelem helyi, nemzeti és nemzetközi értelmezését, valamint az archiválás alternatív modelljeit. Az esemény három felsőoktatási intézmény: a Maastrichti Egyetem, a St. Andrews Egyetem és a Murciai Egyetem kollaborációjában, Eliza Steinbock, Layan Nijem, Sandro Weilenmann, Glyn Davis és Juan Suárez szervezésében két helyszínen zajlott: első nap az amszterdami EYE Museumban, második nap a hágai Institute for Sound & Vision nevű intézményben. Számos izgalmas és történeti szempontból is jelentős előadás hangzott el a két nap során. A workshopon a nagyobb, nemzetközi szinten is ismert queer archívumok mellett több lokális, jelenleg is alulról szerveződő gyűjtemény mindennapjaiba nyerhettünk belátást. Ekként a berlini Schwules Museum és az amszterdami IHLIA archivistái mellett többek között spanyol és ukrán kezdeményezések működésmódjával és nehézségeivel is megismerkedtünk.

A workshop második napján, az 5-ös számú panel (Selective memories and urgent voices) zárásaként archívumunk alapítója és volt vezetője, Nagy Sándor és a jelenlegi programvezető, Hanzli Péter is tartott előadást. Röviden bemutattuk a Háttér Archívum és Könyvtár történetét, szervezeti formáját, működését, gyűjtőkörét, a gyűjtemények néhány érdekesebb elemét, katalógusunkat, nyilvános programjainkat és az LMBT Történeti Hónap programsorozatot. Szót ejtettünk részvételünkről nemzetközi konferenciákon és korábbi kutatási projektjeinkről, bemutattuk az utóbbi évek fizikai és online kiállításait, valamint az archívum oral history projektjének fontosabb tapasztalatait is ismertettük. Az előadást követően Nagy Sándor részt vett a panel záróbeszélgetésében is.

Önkénteseink egyik nap megtekintették a Homomonumentet. A Karin Daan által tervezett emlékmű Amszterdam központjában található, a Keizergracht partján, a történelmi Westerkerk templom közelében. A világ első ilyen emlékműveként, minden meleg férfinak és leszbikus nőnek, ezen belül is kiemelten a nácik által meggyilkolt melegeknek és leszbikusoknak állít emléket, akiket szexuális irányultságuk miatt üldöztek. 1987. szeptember 5-én avatták fel. Három nagy, gránitból készült, földbe helyezett rózsaszín háromszögből (a koncentrációs táborokban raboskodó meleg férfiak szimbólumából) áll, amelyek együtt egy még nagyobb háromszöget alkotnak. A Homomonument három háromszöge három különböző gondolati elemet és három idősíkot testesít meg: a múlt emlékét, a jelenben a diszkriminációval és elnyomással szembeni ellenállást, valamint a jövőt. Az emlékművet évente többször is megkoszorúzzák, hogy megemlékezzenek az LMBTQI áldozatokról, a vízbe nyúló háromszögön pedig rendszeresen látni virágokat és gyertyákat.