Bíróság: az Alaptörvényre hivatkozva sem tagadható meg a bejegyzett élettársoktól a családi pótlék
Ismét bírósághoz kellett fordulni annak érdekében, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő ügyfelünknek elismerjék a házastárssal azonos jogosultságát a közösen nevelt gyermekek után járó családi pótlékra. A Háttér Társaság ügyfele párjával három gyermeket nevel, kettőjüknek a vérszerinti édesanyja a bejegyzett élettársa. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény utalószabálya alapján ügyfelünk benyújtotta a családi pótlék iránti kérelmet mindhárom gyermek után. A kormányhivatal azonban ezt elutasította: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, ideértve az Alaptörvény L) cikkének, áttekintése után úgy ítélte meg, hogy csak a vérszerinti gyermeke után illeti meg a családi pótlék, a másik két gyermekkel – az indokolás szerint – nincsen családi kapcsolatban. Annak alapját – írta a kormányhivatal – az olyan szülő-gyermek viszony képezi, melyben az anya nő, az apa férfi. Az elutasítással szemben bírósághoz fordultunk, a Budapest Környéki Törvényszék 2025 januárjában megsemmisítette a kormányhivatal határozatát és új eljárásra kötelezte a hatóságot.
A bíróság megállapította: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény utalószabálya alól nem képeznek kivételt a családtámogatások, így ebből a szempontból a bejegyzett élettársak a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek. Az Alaptörvény L) cikkével kapcsolatban hangsúlyozta: a rendelkezés „csak a családi kapcsolat alapját határozza meg, nem magát a családot. Ezen alaptörvényi szabály sem zárja ki a tágabb értelemben vett családi kapcsolatok törvényi védelmét.” Visszautalt az ítélet az Alkotmánybíróság döntésére, amelyben 2012-ben a testület a családok védelméről szóló törvényben foglalt, a szivárványcsaládokat hátrányosan érintő rendelkezéssel kapcsolatban kimondta: „a házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség nem eredményezheti a gyermekek bármilyen közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetését azon az alapon, hogy szülei házasságban vagy más típusú életközösségben nevelik őket”.
A törvényszék ismét megerősítette: a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő szülőknek ugyanazok a jogosultságok járnak, mint a házastársaknak. Az Alaptörvény akár azt is kimondhatná, hogy csak az a család, ahol a gyermekeknek a különnemű szülőkön kívül két háziállata is van, ezzel azonban nem tagadhatja az ettől eltérő családok létezését, és nem vonhatja meg tőlük a törvényesen járó, a családokat és a gyermeknevelést segíteni hivatott támogatásokat. A gyermekek védelmét nem az erősíti, ha csak az ideálisnak tartott családban élőket ismerik el és támogatják; őket akkor védjük, ha elismerjük a családok sokszínűségét, beleértve a szivárványcsaládokat.
A Háttér Társaság a szivárványcsaládok jogegyenlőségéért folytatott stratégiai pereskedését és érdekérvényesítő tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.