Csak takarékosan az adatokkal! Az udvariassági szokások nem igazolhatják a nemre vonatkozó adatok kezelését | Háttér Társaság

Csak takarékosan az adatokkal! Az udvariassági szokások nem igazolhatják a nemre vonatkozó adatok kezelését

Csak takarékosan az adatokkal! Az udvariassági szokások nem igazolhatják a nemre vonatkozó adatok kezelését

2025. január 9-én ítéletet hirdetett az Európai Unió Bírósága (EUB) a Mousse-ügyben (C-394/23). A francia Államtanács által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az EUB megállapította, hogy az udvariassági szokások fenntartása az ügyfelekkel való kommunikáció során nem igazolhatja a nemi identitásra vonatkozó adat kezelését. A francia vasúttársaság jelenlegi gyakorlata sérti a GDPR-t. A döntés a magyar cégek gyakorlatára is hatással lehet.

Az LMBTQI jogokat védő Mousse egyesület azért fordult a francia adatvédelmi hatósághoz, mert álláspontjuk szerint sérti az EU adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t, az a gyakorlat, hogy a francia vasúttársaság az online jegyvásárlóktól kötelezően elvárja, hogy válasszanak a nemükre utaló női vagy férfi megszólítás között, nem biztosítva megfelelő választási lehetőséget a nem-bináris személyek számára. Az adatvédelmi hatóság elutasítását követően a Mousse a francia Államtanácshoz (Conseil d’Etat) fordult, amely előzetes döntéshozatalra irányuló kérelmet nyújtott be az EUB-hez. Ebben az Államtanács annak tisztását kérte, hogy figyelembe lehet-e venni a polgári, kereskedelmi és közigazgatási kommunikáció terén általánosan elfogadott gyakorlatokat, azaz például az ügyfelek megszólítására vonatkozó szokásokat akkor, amikor az adatkezelés jogszerűségét, illetve azt értékeljük, hogy adott esetben az releváns és szükséges-e. Emellett az előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány kifejezetten kitért a nem-bináris személyekre, azaz az adat felhasználásával és megőrzésével szembeni tiltakozáshoz való jogukra. 

Az EUB ítéletében hangsúlyozta: a GDPR célja az egyén magánéletének védelméhez és a személyes adatok magas szintű védelméhez fűződő jogának védelme, ezért a személyes adatot – a GDPR 5. cikkével összhangban – csak jogszerűen, tisztességesen és az érintett számára átlátható módon lehet kezelni. Az adattakarékosság elve megkívánja, hogy az adatkezelés a releváns és megfelelő adatokra korlátozódjon. Az EUB elfogadta, hogy vannak helyzetek, amikor a szerződés teljesítéséhez hasznos egy személyes adat kezelése, de ez csak akkor tekinthető szükségesnek, ha az objektíve elengedhetetlen „az érintettnek nyújtott szerződéses szolgáltatás szerves részét képező cél megvalósításához.” A hasznosság nem elegendő annak igazolásához, hogy a szerződés teljesítéséhez – jelen esetben a vasúttársaság szolgáltatásának igénybevételéhez – elengedhetetlen, főleg amennyiben vannak kevésbé beavatkozó jellegű megoldások. Az udvariassági szokásoknak megfelelő üzleti kommunikáció az ügyfél nemi identitására utalás nélkül is személyre szabható, a vasúttársaság választhat általános, inkluzív, a nemre utalást mellőző udvariassági kifejezéseket (és az ítélet szerint néhány ilyen már használatban is van ugyanennél a szolgáltatónál). 

A nemre vonatkozó adat kezelésének indokául a vasúttársaság egy másodlagos célt is felhozott: a csak azonos nemű személyek számára elérhető kocsikat az éjszakai vonatokon, illetve a fogyatékos személyek számára biztosított személyes segítőket. Az EUB szerint ezen szolgáltatások biztosítása azonban nem igazolhatja a valamennyi ügyfél megszólítására vonatkozó adatok szisztematikus és általános kezelését, a nemre vonatkozó adat csak az ezen szolgáltatásokat igénybe vevőktől követelhetők meg. Az egyén alapvető jogai és szabadságai – különösen a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelem – elsőbbséget élvez a vasúttársaság által az adatkezelésre felhozott jogos érdekkel szemben. Önmagában az a tény, hogy az érintett tiltakozhat, nem teszi jogszerűvé az adatkezelést, annak szükségességét ettől függetlenül kell megítélni. 

„Az EUB először döntött a GDPR alapján a nemre vonatkozó adatkezeléssel összefüggő gyakorlatról. Bár a magyar vasút esetében az ügyben felvetett probléma nem áll fenn, a gyakorlatban sok helyen találkozunk az ügyfelek nem szerinti megszólításával. Vannak olyan szolgáltatók, amelyek a regisztráció során kötelezően gyűjtenek nemre vonatkozó adatot, holott a szolgáltatás nyújtásához erre nincs feltétlenül szükség, elég csak a bankokra vagy az energiaszolgáltatókra gondolni. Az ilyen joggyakorlattal a szolgáltatóknak az ítélet alapján Magyarországon is fel kell hagyniuk.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Témák