Egységes EU-s kiállás az LMBTQI-ellenes propagandatörvénnyel szemben: meghallgatást tartott tegnap az Európai Unió Bírósága | Háttér Társaság

Egységes EU-s kiállás az LMBTQI-ellenes propagandatörvénnyel szemben: meghallgatást tartott tegnap az Európai Unió Bírósága

Egységes EU-s kiállás az LMBTQI-ellenes propagandatörvénnyel szemben: meghallgatást tartott tegnap az Európai Unió Bírósága

2024. november 19-én tárgyalást tartott az Európai Unió Bírósága az LMBTQI-ellenes törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban. Az Európai Bizottsághoz 16 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott. A Bizottság és a mellette felszólaló tagállamok egységesen elítélték a magyar szabályozást, és hangsúlyozták, hogy az nemcsak másodlagos EU jogot, hanem az Európai Unió értékeit is sérti. 

 Hosszú várakozást követően meghallgatást tartott az Európai Unió Bírósága (EUB) a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban, amelyet a 2021 júniusában elfogadott LMBTQI-ellenes, az orosz propagandatörvényhez hasonlítható jogszabály miatt kezdeményezett az Európai Bizottság. A meghallgatáson az Európai Bizottság és a magyar kormány képviselőin túl felszólalt Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Finnország és Svédország kormánya, valamint az Európai Parlament képviselője. A Bizottság oldalán felszólalók egységesen EU jogot sértőnek ítélték az LMBTQI-ellenes törvényt.

Az Európai Bizottság hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a “gyermekvédelminek” csúfolt, az LMBTQI közösséget megbélyegző törvénnyel a magyar állam súlyosan és kirívó módon megsértette az Európai Unió jogát. Ez a jogsértés – a Bizottság álláspontja szerint – rendszerszintű, szándékos és széleskörű, amely megalapozza az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkének megsértését. Ez a rendelkezés rögzíti az EU alapértékeit, így többek között az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásának tagállami kötelezettségét. A propagandatörvénnyel a magyar jogalkotó egy összehangolt politikai támadást intézett a szexuális és nemi kisebbségek ellen, amellyel azt az üzenetet közvetíti, hogy az LMBTQI emberek és tartalmak károsak a társadalomra. Az így bevezetett szabályozás nemcsak a LMBTQI közösséget sérti, de azokat is, akik egy nyitott és elfogadó társadalomban szeretnének élni. A törvény hatásának bemutatására a Bizottság képviselője többször ajánlotta a Háttér Társaság által készített jelentést

A kormány továbbra is állítja: minden kritikusa félreérti a törvényt, semmi más nem történt, csupán a szülők visszakapták a döntési jogot abban, hogy mikor és milyen formában ismertetik meg a gyermekeiket a homoszexualitással és a nemi diverzitással. Bár a Háttér Társaság által megrendelt reprezentatív kutatás épp az ellenkezőjét mutatja, a kormány kitart amellett, hogy az emberek többsége egyetért a szabályozással. 

A felszólaló tagállamok mindegyike osztotta a Bizottság álláspontját. Belgium amellett érvelt, hogy az “önvédő demokráciának” feladata fellépni az olyan széleskörű és kirívóan súlyos jogsértésekkel szemben, amelyeket az LMBTQI-ellenes magyar szabályozás eredményeképpen tapasztalunk; ezekben az esetekben igenis van helye akár önállóan felhívni az EU értékeit biztosító EUSZ 2. cikkét. A tagállamok értelmezésében ezek az alapértékek az Európai Unió identitásának részét képezik: azok egyfajta közös közrend, olyan közös értékek, amelyek alapja a kölcsönös bizalom, és amelyeket valamennyi tagállam magára nézve kötelezőnek ismert el a csatlakozáskor. Az EU jog végrehajtása, így az alapértékek tiszteletben tartása jóhiszeműséget feltételez a tagállamok részéről, ez pedig a magyar propagandatörvény esetében minden értékelés szerint hiányzik. 

Több felszólaló felhívta a figyelmet az LMBTQI-ellenes szabályok dermesztő hatására: a szexuális nevelés hiányára a közoktatási intézményekben, a cenzúrázott kiállításokra és a megbírságolt könyvesboltokra. A holland kormány képviselője megjegyezte, hogy a holland médiahatósághoz külföldi társhatóságoktól eljutott megkeresések 87,5%-a a magyar Médiatanácstól érkezik olyan tartalmak miatt, amelyek Hollandiában teljesen elfogadottak, a mindennapi élet természetes részét képezik. Az LMBTQI tartalmak száműzése a médiából nem egy magyar belügy, az az Európai Unión belül mindenki közös ügye – érvelt a holland kormány. 

A vitatott magyar szabályozás olyan, az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogokat sért, mint az emberi méltósághoz való jog, a szólásszabadság, a magán- és családi élethez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Bár a magyar kormány kitart amellett, hogy a szülők saját döntésükkel felülírhatják az LMBTQI tartalmak bemutatására vonatkozó általános tilalmat, a gyakorlat – ahogyan azt a Háttér Társaság jelentése is kiemeli – ezt cáfolja. Az LMBTQI-ellenes törvény nem védi a gyermekeket, sőt, kifejezetten árt nekik. Megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy megbízható forrásból, tudományosan megalapozott, életkoruknak megfelelő információt kapjanak a szexualitásról. Ahogy több tagállam is megjegyezte, ez szembemegy az Emberi Jogok Európai Bíróságának az orosz törvényt elítélő ítéletével: „az ilyen törvények elfogadásával a hatóságok elősegítik a megbélyegzést és az előítéleteket, és bátorítják a homofóbiát, ami összeegyeztethetetlen az egyenlőség, pluralizmus és tolerancia fogalmaival a demokratikus társadalmakban.” 

Az ügyben a főtanácsnok 2025. június 5-én ismerteti a véleményét, így az ítéletre csak a jövő év második felében számíthatunk. 

„A magyar LMBTQI-ellenes jogszabály miatt indított kötelezettségszegési eljárás az EU legnagyobb emberi jogi ügye lett, ahol a Bíróságnak nem csupán a vonatkozó szektorális irányelvek megsértéséről kell döntenie, hanem abban is állást kell foglalnia, hogy a szexuális és nemi kisebbségeket megbélyegző és kirekesztő szabályozás sérti-e az EU alapvető értékeit. Ha utóbbira igennel felel, azzal egyértelmű üzenetet küld minden tagállamnak: nem lehet politikai célokra használni és démonizálni semmilyen kisebbségi csoportot, így az LMBTQI közösséget sem.” – kommentálta a meghallgatást Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Témák