Elkészült a Counter-Hate projekt keretében a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott segítség javítását célzó kutatás

Hogyan segíthetnek a kulcsfontosságú szakemberek a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak?

A gyűlölet-bűncselekmények globális problémát jelentenek, sajátos társadalmi, politikai és jogi kihívásokkal. A faj, nemzeti hovatartozás, bőrszín, vallás, szexuális irányultság, nemi identitás, nem vagy fogyatékosság miatti előítéletek motiválta erőszakos cselekmények a diszkrimináció súlyos formáinak minősülnek.

Az Európai Unió finanszírozása segítségével megvalósuló Counter-Hate projekt célja a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatás javítása áldozatközpontú és interszekcionális megközelítés segítségével. Ennek keretében a Háttér Társaság és partnerei hat európai országban – Spanyolországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Szlovéniában és Litvániában – térképezték fel és értékelték a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat és politikákat. A kutatási eredmények értékes betekintést nyújtanak az áldozatok és a kulcsfontosságú szakemberek tapasztalataiba, valamint bemutatják a területen működő civil szervezetek álláspontját is.

Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a civil szervezetek vagy akár a rendőrség által szervezett megelőző kampányokat folyamatosan aláássa a kormány gyűlölet- és félelemkeltése, a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos kutatás mindig időszerű és szükséges. Nemcsak a hiányosságok és gyengeségek megértéséhez járul hozzá, hanem lehetőséget ad az eredmények és a jó tendenciák elismerésére is. A magyarországi kontextus mindkettőre lehetőséget ad. A Háttér Társaság Jogi Programja által készített nemzeti jelentés megállapítja, hogy a jogi keret nem ad alapot érdemi kritikára: a hatályos Büntető Törvénykönyv kifejezetten fellép a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben, amikor büntetni rendeli a közösség tagja elleni erőszak elkövetését. Mind a lakosság, mind a hatóságok körében egyre inkább tudatosul a bűncselekmény sajátos jellege, valamint az a hatás, amelyet nemcsak az áldozatra, hanem a közösségre is gyakorolhat, amelyhez tartozik. E pozitív megjegyzések ellenére a kutatás számos hiányosságot állapított meg a jogalkalmazásban attól a pillanattól kezdve, hogy az áldozat fel kívánja jelenteni a bűncselekményt. Az interjúk bennfentes képet adnak arról a jogi útvesztőről, amellyel az áldozatok és képviselőik szembesülnek, amikor bejelentik a gyűlölet-bűncselekményt: a bátortalanság, az esetenkénti áldozathibáztatás, a rendőrség érzéketlensége, a bürokratikus akadályok vagy az áldozatoknak nyújtott megfelelő figyelem és támogatás hiánya. 

A kutatási jelentések, így a magyar is, elérhető itt . A nemzeti jelentésekből készített összefoglaló jelentés elérhető itt. 

A Counter-Hate projektről és a kutatási eredményekről további információért kérjük, látogasson el a projekt weboldalára, vagy lépjen kapcsolatba velünk a hatter@hatter.hu címen.