Erre a járványhelyzet alatt is van ideje a Kormánynak: törvényben tiltanák meg a transzneműek nemének jogi elismerését
22 hónappal a nem- és névváltoztatási kérelmek elbírálásának felfüggesztése után a Kormány most törvényben tiltaná meg a transzneműek számára, hogy nemüket hivatalosan is elismertessék.
Magyarországon közel két évtizedig problémamentesen működött a transznemű emberek nemének jogi elismerése. Az érintettek orvosi szakvélemény birtokában fordulhattak a hatóságokhoz, a kérelmek elbírálásában az anyakönyvi szervek és az egészségügyért felelős minisztérium működtek közre.
2018 májusában azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) arra hivatkozva, hogy részvételére az eljárásban nincs szükség, beszüntette a beérkezett szakvélemények elbírálását. Az anyakönyvi szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala azonban továbbra is ragaszkodott a minisztériumi szakvéleményhez, és erre hivatkozva felfüggesztette a beérkező kérelmek elbírálását.
2020 februárjában a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy az EMMI szakvéleményére valóban nincs szükségség, és a hatályos jogszabályok alapján Budapest Főváros Kormányhivatalának érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit.
A bíróság ítéletének végrehajtását megelőzendő, 2020. március 31-én, a Transznemű Láthatóság Világnapján késő este Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy a nem az anyakönyvekben és így a személyazonosító okmányokban ne legyen megváltoztatható.
A javaslat a nemzetközi emberi jogi alapelvek mellett a többségében Fidesz által kinevezett bírákból álló Alkotmánybíróság korábbi álláspontjának is ellentmond, amely 2018-ban egyhangú döntésében állapította meg, hogy a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog.
A Medián 2019 szeptemberében végzett reprezentatív felmérése szerint a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet a kormány által javasolt törvénymódosítással: mindössze 17% vélekedett úgy, hogy a transz emberek semmilyen körülmények között se változtathassák meg nemüket és nevüket az irataikban; 70% azonban biztosítaná ennek lehetőségét; 13%-nak nem volt kialalkult véleménye a kérdésről.
„A javaslat minden magyar transz embertől elveszi annak a lehetőségét, hogy az életében valaha is félelem nélkül használhassa iratait” kommentálta a törvényjavaslatot dr. Szabó A. Zsófia, a transznemű emberek segítésére létrejött Prizma Közösség tagja. „A javaslat elfogadása esetén egy transznemű ember minden alkalommal hátrányos megkülönböztetés kockázatának teszi ki magát, ha meg kell mutatnia személyi okmányait, hiszen abban a tudományosan elavult kritériumok alapján rögzített „születési neme” fog szerepelni, nem pedig az a nem, amely szerint akár évtizedek óta éli az életét.”
A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.
Az idézett közvéleménykutatást a Magyar LMBT Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2019 szeptemberében. Az adatfelvétel 1200 fős országos reprezentatív mintán személyes megkérdezéssel készült. A kutatás az „Itt vagyunk! Az LMBTQI emberek magyarországi társadalmi elfogadásának növelése közösségi megerősítés és szemléletformálás útján ” c. projekt része, amely az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával valósul meg.