Hogyan segítsünk transz ismerősünknek, barátunknak, családtagunknak vagy önmagunknak
Hiába szeretnénk elkerülni az életünk során a nehézségeket, olykor mégis szembe kell néznünk velük. Ezek közül vannak olyanok, amelyeket nehezebb feldolgoznunk, vagy akár amelyek során krízisbe kerülünk. Ilyen krízishelyzet lehet egy szerettünk halála, az állásunk elvesztése, valamilyen betegség vagy egy olyan helyzet is, amikor úgy érezzük, valamit elvesztettünk vagy elvették tőlünk. A transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslat elfogadása is krízishelyzet lehet mindazoknak, akiket érint. Az ezzel kapcsolatban megélt reakciók és érzelmek mindenkinél másmilyenek, de mindenkit megérint ez a helyzet. Ezzel az írással szeretnénk megfoghatóbbá tenni, hogy mi is megy végbe egy érzelmi krízis során a lélekben.
Ha úgy érzed, szükséged van arra, hogy meghallgassanak, hívd a Háttér Társaság Információs és Lelkisegély vonalát!
Amikor olyasmi történik, ami traumatikus, és nincs rá befolyásunk, kontrollvesztettséget élhetünk meg. Ez pedig olyan más negatív érzésekhez vezethet, mint a reményvesztettség és a kilátástalanság. Egy krízishelyzetben az előző kettőn kívül még számtalan más érzelem is megjelenhet, például a bizonytalanság, a szorongás, a félelem, a pánik, a tehetetlenség érzése vagy a tagadás.
A krízishelyzetre az egész testünk reagál, elindul a “vészhelyzeti protokoll”, aminek során gondolotaink beszűkülnek, érzelmeink eluralkodnak rajtunk, és a testünk is jelzi, hogy valami baj van: gyorsabban ver a szívünk, változik a légzésünk, nehezebben nyelünk, sírhatnékunk lesz vagy úgy érezzük, legszívesebben elfutnánk.
Amikor érzelmi krízisbe kerülünk, a legelső, amit megtehetünk, bármennyire nehéz is, hogy megpróbáljuk a gondolatainkat rendezni, és valamennyire megnyugtatni magunkat (akár azért, hogy nehogy kárt tegyünk magunkban vagy a környezetünkben). Ez nem azt jelenti, hogy a negatív érzéseket el kellene nyomni. Ha az első sokk után visszanyerjük valamennyire a lábunk alatt a talajt, esetleg olyan helyzetben, olyan emberekkel vagyunk, ahol ezt megtehetjük, akkor igenis teret kell engedni a bennünk kavargó negatív érzéseknek, szomorúságnak.
Egy krízishelyzet gyászfolyamatot indíthat be, ami természetes válasz a veszteségek megélésekor. Fontos figyelembe vennünk, hogy a gyászolás nem egy esemény, hanem folyamat, ennek megfelelően mindenkiben máshogy zajlik le.
Ha krízisbe vagy érzelmileg megterhelő helyzetbe kerülünk, mindenképpen beszéljünk valakinek arról, ami zajlik bennünk. Ez lehet egy szerettünk vagy egy szakember. Vannak olyan helyzetek, amikor szükséges szakember segítségét igénybe venni a feldolgozáshoz. Egy pszichológus (vagy képzett segítő) nem csak meghallgat, de olyan eszközöket is adhat, amelyek segítik a megküzdést.
Hogyan segítsünk szeretteinknek krízishelyzetben?
Egy krízishelyzetben vagy traumatikus élmény után a környezet támogatása sokat segíthet. Ugyanakkor sokszor nehéz felismerni a jeleket, hiszen mindenki máshogy éli meg ezeket: másfajta érzelmek, viselkedések jelennek meg.
A nehéz érzelmi helyzetet átélők gyakran számolnak be arról, hogy nem akarták “zavarni” a környezetüket, vagy nem akartak “gyengének” tűnni a barátaik, családjuk előtt. Ezért fontos az egymásra figyelés egy nehezebb élmény után, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy valakinek támogatásra van szüksége, vagy éppen nehézségei vannak.
Érdemes odafigyelni a viselkedésben megjelenő változásokra, mert ezek utalnak, arra, hogy az illető krízisben van. Ilyenek lehetnek például: a szokásos tevékenységek megszakítása, elhagyása, a személyes kapcsolatok elhanyagolása, a hevesebb érzelmi reakciók, az alvási szokások megváltozása, a teljesítmény csökkenése (munkahelyen vagy iskolában), a testsúly változása, a személyes higiénia elhanyagolása. Ezek a változások lehetnek látványosak, de ez nem minden esetben igaz, ezért ha a hozzátartozók, barátok úgy érzik, hogy valami nincsen rendben, érdemes végiggondolni, hogy az elmúlt időkben mire lettek figyelmesek.
Ez mindenkinek nehéz, aki jelen van a helyzetben, és gyakran a környezet úgy érzi, hogy nem tud segíteni, miközben a támogatás és megértés biztosítása önmagában is segítség. Ezért a legjobb, amit egy ilyen helyzetben tenni lehet, az a jelenlét. Ha valaki úgy érzi, hogy egy szerettének nehézségei vannak, akkor próbáljon meg nyitni felé, és megkérdezni, hogy van-e valami baj. A krízisben lévő embereknek legtöbbször nem az jelenti a segítséget, ha megoldják a problémáikat, vagy hasznos jó tanácsokkal látják el őket, hanem az, ha meghallgatják, és elfogadják a helyzettel kapcsolatos érzéseiket és megéléseiket. Ilyenkor az ő igényeik a fontosak, az, hogy türelemmel közelítsenek feléjük, és hogy ne erőltessenek rájuk semmi olyat, amire még nincsenek készen.
Ebben a videóban egy kis iránymutatás található az empátiával kapcsolatban (magyar felirat elérhető):
Vannak olyan esetek, amikor megjelennek öngyilkossági gondolatok vagy önsértés. Amikor megjelenik az öngyilkossági kockázat, nagyon fontos azonnal reagálni. Ilyen helyzetben, minél hamarabb valamilyen szakmai segítséget kell szerezni. Szerettünket mi magunk is elvihetjük kórházba, vagy hívhatjuk a mentőket, vagy valamilyen lelkisegély vonalat is hívhatunk, ahol akár mi magunk is kaphatunk tájékoztatást, hogy mit kell tenni egy ilyen helyzetben. Próbáljuk meg kommunikálni a szerettünk felé is, hogy a segítségkérés nem szégyen, vannak helyzetek, amikor szükség van szakember bevonására.
Kit hívhatsz, ha baj van?
Háttér Társaság
Információs és Lelkisegély Szolgálat mindennap 18-23 óráig
- ingyenesen elérhető zöld szám mobilról és a legtöbb szolgáltatótól: 137-37
- normál díjas vonalunk: +36 1 329 33 80
- SKYPE mindennap 18-23 óráig: "segelyvonal"
- Chat: http://chat.hatter.hu, hétfőn és szerdán 18-23 óráig
- Email: lelkisegely@hatter.hu
Éjjel-nappal hívható ingyenes segélyszámok:
Kék Vonal
116-111
Gyereknek és fiataloknak szoló lelkisegély vonal
Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok
116-123
A mentális elsősegélynyújtás lépései:
https://efop180.antsz.hu/attachments/article/325/Mentalis_elsosegely_handout_fin%20(1).pdf
Források:
https://www.apa.org/helpcenter/emotional-crisis
https://mieli.fi/en/home/mental-health/crises/traumatic-crises
https://efop180.antsz.hu/attachments/article/324/Mentalis_elsoseg_kezikonyv_FINAL_3.pdf