Jogsértőek voltak a népszavazást megbuktató civilek elleni bírságok
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is a jogsértő módon, törvényi alap nélkül korlátozták az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság szabad véleménynyilvánításhoz való jogát a magyar hatóságok 2022-ben. A két civil szervezetet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) öt nappal azután bírságolta meg, hogy az általuk vezetett országos kampánynak is köszönhetően érvénytelen lett az Orbán-kormány propaganda-népszavazása.
A Bíróság ítélete szerint a Kúria különböző tanácsainak egymásnak ellentmondó véleménye, a tág, önkénynek teret engedő szabályozás alapjaiban ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkével, hiszen a szólásszabadság korlátozására csak olyan esetekben van lehetőség, ha azt törvény írja elő. Ez garantálja azt, hogy a szankciók kiszabása, jelen esetben a két szervezetre kirótt bírság, előrelátható és kiszámítható alapon történik. A két szervezetet a Bíróság ‘public watchdognak’ tekinti, ezért tevékenységük a demokratikus társadalmakban betöltött szerepe miatt kiemelt védelmet élvez. Mivel az ellenük kiszabott szankció olyan jogszabályi rendelkezésen alapult, amely nem kellően pontos, annak önkényes alkalmazása sértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat.
2022. április 3-án, az országgyűlési választással egy napon szervezte az Orbán-kormány azt az országos népszavazást, amelynek a célja az lett volna, hogy a 2021-ben elfogadott homofób és transzfób propagandatörvény támogatására mozgósítsa a szavazóit. Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság vezetésével – több civil szervezet részvételével – országos kampány indult a népszavazás érvénytelenítésére, aminek a végén rekordszámú érvénytelen szavazattal, több, mint 1,7 millió ember utasította el a kormány kirekesztő politikai akcióját.
A Nemzeti Választási Bizottság öt nappal az érvénytelen népszavazás után a kampányban résztvevő szervezetekre 176 400 forintos, a kampány két főszervezőjére pedig további 3-3 milliós bírságot szabott ki arra hivatkozva, hogy a kampány „áttöri a hatalomgyakorlás alkotmányos célját” és nem lehet érvénytelen szavazat leadására buzdítani. A bírságoknak semmiféle törvényes alapja nem volt, hiszen nincs olyan szabály, amely akár az érvénytelen szavazat leadását, akár az erre való buzdítást tiltaná.
Az érintettek ezért a Kúriához fordultak, amely a legtöbb ügyben kimondta, hogy a civil szervezetek nem követtek el jogsértést és az NVB állításával ellentétben az alkotmányos jogaikkal élve a közéleti véleményük kifejezéseként buzdítottak az érvénytelen szavazat leadására. Nem minden esetben sikerült azonban a Kúriával eltöröltetni a bírságokat, így az Alkotmánybíróság után a két főszervező az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A népszavazást érvénytelenítő kampány 2022 őszén az egyik legrangosabb emberi jogi elismerés, a Václav Havel-díj döntőjébe jutott a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Vladimir Kara-Murza és az ukrajnai háborús bűncselekményeket dokumentáló 5 AM Koalíció mellett. A díjat végül Vladimir Kara-Murza kapta.
