Kúria: fontos döntés transz ügyben az azonnali jogvédelem kapcsán

A transz emberek nemének jogi elismerését tiltó 33. § kapcsán indult közigazgatási perben a Kúria kimondta: közigazgatási szerv csak rendkívül kivételes esetben terjeszthet elő azonnali jogvédelem iránti kérelmet.

Számtalan bírósági ítélet mondta már ki, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala köteles, és képes is a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján lefolytatni az eljárást azon transznemű személyek ügyében, akik még a 33. § hatálybalépése előtt nyújtották be kérelmeiket. A sok esetben 2018 óta húzódó eljárásokban azonban a kormányhivatal továbbra sem hoz döntést, több ítélet ellen is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál, eddig számára sikertelenül.

Felülvizsgálati kérelmeivel egyidejűleg a hatóság azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. Ebben arra hivatkozik, hogy a törvényszékek ítéleteinek végrehajtása esetén új eljárást kellene lefolytatnia, mely sértené a jogbiztonságot, és visszafordíthatatlan jogi következményekkel járna. A Kúria szerint azonban a kormányhivatal azonnali jogvédelem iránti kérelme nem alapos.

Végzésében a Kúria kifejtette, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 50. §-ban rögzített szabályokból az következik, hogy azonnali jogvédelem iránti kérelmet elsősorban a felperes nyújthat be, hiszen a közigazgatási tevékenység az ő jogát vagy jogos érdekét érinti közvetlenül. Ebből adódóan a közigazgatási szerv akkor jogosult azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére, ha egy másik közigazgatási szerv által megvalósított közigazgatási cselekményt támadó perben felperesi vagy érdekelti pozícióban áll.

A közhatalmi jogkörben eljáró közigazgatási szervnek joga, jogos érdeke nem kapcsolódhat az általa hozott, más jogalanyra vonatkozó döntéséhez, hiszen az alapul szolgáló megelőző közigazgatási hatósági eljárásban neki nem joga, hanem eljárási kötelezettsége van. Az ügyben eljárt, illetve az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv számára a saját döntése nyilvánvalóan nem okozhat hátrányt, ezért a per alperese, az általa megvalósított közigazgatási cselekmény tekintetében nem szorulhat azonnali jogvédelemre.

A Kp. 119. § (2) bekezdése még érintőlegesen sem utal arra, hogy a kérelem nemcsak a közigazgatási tevékenységgel, vagy az azzal előidézett helyzet fenntartásából fakadó sérelem, hanem a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet végrehajtása következtében felmerülő esetleges hátrányok elhárítása érdekében is előterjeszthető lenne.

Ebből tehát nem következik, hogy az azonnali jogvédelem, mint jogintézmény tartalma, célja, rendeltetése megváltozna a rendkívüli perorvoslat során meghatározott tartalmú jogerős bírósági határozatokkal összefüggésben. Azonnali jogvédelem ezért a felülvizsgálati eljárásban is annak nyújtható, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység, vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, tekintet nélkül a támadott bírósági határozat rendelkezésére. Ilyen jogsérelemre az alperes nem tud hivatkozni, hiszen a közigazgatási bíróság jogerős ítéletéből neki semmilyen joga, különösen nem védendő joga nem származik, ellenkezőleg, köteles meghatározott irányú eljárást lefolytatni.

A Kúria megállapította, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala nem tett a Kp. 50. § (4) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot, az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozó indokokat nem tárta elő, okiratokat nem csatolt. Kérelme nem is azonnali jogvédelemre irányul, hanem ténylegesen azt kívánta elérni, hogy ne kelljen teljesítenie az elsőfokú bíróság jogerős ítéletének rendelkezését, a Kúria döntéséig ne kelljen a közigazgatási hatósági eljárást ismételten lefolytatnia, mivel jogi álláspontja attól eltér. A jogerős ítélet végrehajtásának megakasztása, felfüggesztése elérésének azonban nem lehet eszköze a közigazgatási cselekménnyel okozott jog, jogos érdek sérelmének időleges elhárítását biztosító azonnali jogvédelem. Az ilyen helyzetre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 48. § (1) bekezdés a) pontja kínál megoldást.

Habár a fenti ügyben az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a Kúria elutasította, a felülvizsgálati kérelmet befogadta, így a felülvizsgálati eljárás lefolytatásra kerül, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletére ez nincs halasztó hatállyal.