Megjelent a Homofóbia Magyarországon című kötet

Megjelent az első magyar nyelvű összefoglaló kötet, amelynek központi témája a magyarországi homofóbia. A kötet több tanulmányát egyesületi tagunk írta, s olvashatunk benne a részben egyesületünk által végzett 2010-es LMBT kutatás tapasztalatairól is.

A Takács Judit, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatóhelyettese (aki maga is több mint egy évtizede kutatja a témát) által szerkesztett kötetben szociológus, antropológus, biológiatanár, filmtörténész, jogász, levéltáros, neveléstudományi szakember, nőtörténész és pszichológus szakértő is megvilágítja a kérdést – a maga nézőpontjából.

Az első tanulmány (Takács Judit írása) általánosságban mutatja be a homofóbiát Magyarországon és Európában, számos diagrammon is szemléltetve az elfogadottság mértékét. A második írás Dombos Tamás (egyesületünk munkatársa), Takács Judit, P. Tóth Tamás és Mocsonaki László (a Háttér Társaság a Melegekért egyik ügyvivője) közös írása, „Az LMBT emberek társadalmi kirekesztése – 2010” nevű kutatás megállapításainak összegzéseként. Olvashatunk benne az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság a Melegekért közösen végzett, meglehetősen alapos 2010-es kutatásának módszertanáról és a nagyrészt Interneten kitöltött felmérés mintájáról, az eszmélés és az előbújás kérdéséről, a partnerkapcsolatokról és a gyermekvállalásról, a munkahelyi és iskolai tapasztalatokról, az egészségi és egészségügyi jellemzőkről, a diszkrimináció és az erőszak előfordulásáról.

Turai Katalin Ráhel – elsősorban narratív interjúira támaszkodva – a biszexualitás, a homofóbia és a bifóbia összefüggéseiről ír, Murai András és Tóth Eszter Zsófia a női szerelmek megjelenéséről a filmvásznon (átdolgozva a Médiakutató 2011. nyári számában megjelent írást). A szerzőpáros három film (Egymásra nézve (1982), Csókkal és körömmel (1994) és Falusi románc (2006)) alapján vállalkozott a kérdés bemutatására.

Két tanulmány a gyermeknevelés kérdésével foglalkozik: Borgos Anna (a Labrisz Leszbikus Egyesület volt ügyvivője) a kétanyás családokat mutatja be, Béres-Deák Rita pedig általánosságban foglalkozik a melegek és leszbikusok gyerekvállalásával, olyan kérdésekre keresve a választ, hogy honnan lesz a gyerek, kikből áll a család és hogy jó lesz-e a gyereknek két azonos nemű szülő?

Uitz Renáta írásában a homofóbia enyhébb formái elleni fellépés lehetőségeit vizsgálja, kitérve az iskolai erőszakos megfélemlítés formáira, Polgári Eszter a gyűlöletbeszéddel foglakozik, elsősorban az Alkotmánybíróság és a jogalkotó csatájára fókuszálva, majd Balogh Lídia és Papp András László folytatja ugyanezt a témát, kitérve a magyar jogalkalmazói gyakorlatra és a transzfób gyűlölet-bűncselekményekre is.

A kötet utolsó négy írása az iskola világát elemzi: Rédai Dorottya (a Labrisz egyik ügyvivője) a középiskolások melegekkel kapcsolatos értelmezési kereteit vizsgálja, Takács István Károly – egy szegedi vizsgálat tanulságai alapján – szélesebb kontextusban mutatja be a diákok nézeteit, Lányi Katalin (a Labrisz másik ügyvivője) a főiskolások értékorientációjáról és egy, a körükben végzett előítéletesség-csökkentő program hatásairól ír, Mészáros György pedig arra világít rá, hogy milyen szerepe lehet a tanároknak a homofóbia elleni küzdelemben.

A hiánypótló jellegű kötetnek december 12-én, délután 5 órakor lesz a könyvbemutatója, az MTA Szociológiai Kutatóintézet (Budapest 1014, Úri utva 49.) első emeleti Könyvtárszobájában.

Homofóbia Magyarországon (szerk.: Takács Judit)

L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011.

Ára: 2200 Ft