Minden, amit tudunk a nemi megerősítő kezelésekről - Gyakran Ismételt Kérdések

Jelen tájékoztatót a jogszabályok és a kialakult gyakorlat kapcsán rendelkezésünkre álló információk alapján állítottuk össze. Mivel több kérdésre nincs jogszabályban rögzített válasz, a gyakorlat akár egyik napról a másikra is változhat, illetve szolgáltatónként eltérő lehet. A tájékoztatót a nyilvánosan elérhető információk, illetve az érintettek visszajelzései alapján folyamatosan frissítjük. Ha a lentitől eltérő tapasztalataid vannak, írd meg a szocialissegites@hatter.hu vagy a jogsegely@hatter.hu címre.

Hormonterápia

Legális Magyarországon nemi megerősítő kezelésként a hormonterápia? 

Igen, semmilyen jogszabály nem tiltja a nemi megerősítő kezelés részét képező hormonterápiát.

Milyen feltételei vannak a hormonterápia megkezdésének? 

Jelenleg nincs Magyarországon sem jogszabály, sem elfogadott egészségügyi protokoll a transznemű emberek egészségügyi ellátására vonatkozóan. A hormonterápia elkezdésének feltételei nagyban függenek a kezelést végző szakorvostól, de a szokásjog alapján a következőket várják el:

• azoknál az érintetteknél, akiknek sikerült a nem- és névváltoztatása, egy klinikai szakpszichológus és egy pszichiáter szakvéleménye szükséges, illetve a kezelőorvos által előírt kontrollvizsgálatok (lásd lejjebb);
• azoknál az érintetteknél, akiknek nem sikerült a nem és névváltoztatása, a szakvélemények beszerzését követően, de a vizsgálatokat megelőzően indikáción túli gyógyszerrendelésre vonatkozó Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ [NNGYK (korábban: OGYÉI)] engedély beszerzése szükséges.

Igénybe vehetek hormonterápiát, ha az irataimban nem tudtam még a nememet és a nevemet megváltoztatni (nincs meg a nem jogi elismerése)?

Igen, a nem- és névváltoztatás tilalma nem érintette a hormonterápiához való hozzáférés szabályozását, ugyanakkor az eljárásrend eltérő, ebben az esetben az indikáción túli gyógyszerrendelésre vonatkozó engedélyt is be kell szerezni (lásd az előző kérdés alatt adott választ).  

Milyen vizsgálatok elvégzésére van szükség a hormonterápia megkezdéséhez? 

A kezelőorvos által előírt kontrollvizsgálatok orvosonként eltérőek lehetnek, de általában: 

• általános nőgyógyászati/urológiai állapotfelmérés, 
• általános vérkép és májfunkció, 
• hasi és mellkasi ultrahang, 
• hormonszint (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron), 
• csontsűrűség vizsgálat, 
• Leiden-mutáció mérés.

Milyen rendszeres vizsgálatokra van szükség a hormonterápia folytatásához?

A kezelőorvos által előírt kontrollvizsgálatok orvosonként eltérőek lehetnek, de általában mindenki megkívánja az általános vérképet, májfunkciót és hormonszintmérést (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron) a kezelés első évében háromhavonta, azt követően pedig évente. 

Ezen felül a kezelőorvos előírhat bizonyos időközönként egyéb vizsgálatokat, így hasi- és mellkasi ultrahangot, csontsűrűségmérést, valamint urológiai/nőgyógyászati vizsgálatot. Genetikai vizsgálatokra (pl. Leiden-mutáció mérésére) ebben az esetben nincs szükség, azt csak egyszer – a kezelés megkezdésekor – szükséges elvégezni.

Hova fordulhatok, ha hormonterápiát szeretnék igénybe venni? 

Hormonterápiát endokrinológus szakvizsgával rendelkező orvosnál lehet igénybe venni, ő dolgozhat akár magánegészségügyi szolgáltatónál, akár a területileg illetékes állami szolgáltatónál. Az állami egészségügyi szolgáltatóknak területi ellátási kötelezettsége van, kizárólag a lentebb részletezett esetekben tagadhatják meg az ellátást. A hormonterápiát nyújtó orvosok elérhetőségeinek összegyűjtésén jelenleg is dolgozunk, ezzel kapcsolatban keresd a szocialissegites@hatter.hu-t. 

Meg kell jelennem személyesen az orvosnál a hormonok feliratásához? 

Az első alkalommal biztosan meg kell jelenned személyesen az orvosnál. Ezt követően az orvos biztosíthat telefonon vagy e-mailen keresztül történő gyógyszerfelírást, de erre nincs kötelezettsége, ragaszkodhat minden alkalommal a személyes megjelenéshez.

Kell fizetnem a hormonok feliratásáért?

Állami ellátás esetén nem. Magánellátás esetén a konzultáció, vizsgálatok, gyógyszerfelírás  díját az egészségügyi szolgáltató állapítja meg. 

Kaphatok TB-támogatást a hormonokra?

A TB-támogatás léte, illetve mértéke attól függ, hogy az adott gyógyszert milyen diagnózisra írják fel. Nem egyértelmű a gyakorlat annak kapcsán, hogy transzszexualizmus diagnózis esetén kapható-e TB-támogatás, más diagnózisok (pl. E29.1 Here hypofunctio, Q55.0 A here hiánya és aplasiája,, E28.3 Primer petefészek elégtelenség, vagy E23.00 Hypopituitarismus, vagyis az agyalapi mirigy rendellenessége) esetén igen. Eltérő a gyakorlat annak kapcsán, hogy ez utóbbi diagnózisokat a jogi és/vagy orvosi tranzíció mely lépésétől kezdve adják, ha egyáltalán. Az indikáción túli gyógyszerrendelés esetében semmiképpen nem jár automatikusan TB-támogatás, az egyedileg, méltányossági alapon kérhető (bővebb információt itt találsz erről).

Van szükség beutalóra a hormonterápia megkezdéséhez? 

Az államilag finanszírozott ellátás keretében, amennyiben az orvos kéri, igen.

Mi az az indikáción túli gyógyszerrendelés? Miért kell ezt külön engedélyeztetni? 

Egy új gyógyszer fejlesztése során komoly vizsgálatokon kell átesnie, amelyek célja azt  megállapítani, hogy hatásos-e és milyen mellékhatásai vannak. Amikor a gyógyszer használatát engedélyezik, azt nem általában teszik, hanem konkrét célra rendelik alkalmazni. Az engedélyben szerepel, hogy kinek, milyen célból adható az adott gyógyszer; ez a javallat vagy indikáció. Van azonban, hogy egy gyógyszerről kiderül, hogy más célra is használható, de a gyógyszergyártó mégsem kéri az engedély bővítését e célra (ez egy elég költséges eljárás). Az ilyen, indikáción túli (ún. off-label) alkalmazást külön engedélyeztetni kell, hogy minimalizálják a kockázatokat. Mivel a nemi megerősítő kezelésként történő alkalmazás a Magyarországon bevett hormonkészítmények engedélyében nem szerepel, ráadásul a legtöbb hormonkészítmény esetén még az is elő van írva, hogy csak nőknek vagy csak férfiaknak adható, ezért ebben az esetben is szükség van az indikáción túli alkalmazás engedélyeztetésre. 

Hogyan lehet indikáción túli gyógyszerrendelést engedélyeztetni? Milyen iratok szükségesek? 

Az indikáción túli gyógyszerrendelést a kezelőorvos kezdeményezi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK). Az NNGYK közelmúltban frissített tájékoztatója tartalmazza, milyen dokumentumokat kell az engedélyezési eljárásban leadni, ezek: kérelem, a kezelőorvos nyilatkozata, a kezelt beleegyező nyilatkozata, a gyógyszer off-label alkalmazásának indokai és indokoltságának bizonyítékai. Utóbbi körbe tartozhatnak az ellátott transz státuszára vonatkozó szakvélemények, és olyan szakcikkek, ajánlások, szakmai protokollok stb., amelyek alátámasztják a hormoncsere-terápia hatékonyságát a transz emberek kezelésében. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint sokaktól hiánypótlási eljárás keretében kértek hat hónapnál nem régebbi klinikai szakpszichológusi és pszichiátriai szakvéleményt, valamint egy nyilatkozatot a kezelőorvostól, hogy a praxisában nem álltál korábban hormonkezelés alatt. 

Kinek szükséges indikáción túli gyógyszerrendelésre vonatkozó engedélyt beszereznie?

Mindenkinek, aki úgy szeretné elkezdeni a hormonterápiát, hogy nincs meg a nem- és névváltoztatása.

Új engedélyt kell beszereznem, ha kezelőorvost váltok?

Elméletileg igen, az indikáción túli gyógyszerrendelés orvosra, készítményre és páciensre szól. 

Mit tehetek, ha az egészségügyi szolgáltató arra hivatkozva tagadja meg a kezelésemet, hogy ő nem foglalkozik nemi megerősítő kezelésként hormonterápia nyújtásával?

Az orvos csak a jogszabályban meghatározott esetben tagadhatja meg az ellátást. Kérd meg, hogy pontosítsa, az egészségügyi törvényben szereplő mely okból tagadja meg az ellátást. A legtöbb megtagadási ok esetében köteles más orvoshoz irányítani, vagyis nem maradsz ellátás nélkül.

Mit tehetek, ha az egészségügyi szolgáltató arra hivatkozva tagadja meg a kezelésemet, hogy nem jogosult nemi megerősítő kezelésként hormonterápiát nyújtani?

Hormonterápiát csak endokrinológus szakvizsgával rendelkező orvos biztosíthat, így ha máshoz fordulsz, meg fogja tagadni a kezelést. Ha iránymutatásra van szükséged, mely orvosokat keresheted, írj a szocialissegites@hatter.hu emailcímre. 

Mit tehetek, ha az egészségügyi szolgáltató arra hivatkozva tagadja meg a kezelésemet, hogy nem ért a nemi megerősítő kezelésként nyújtott hormonterápiához?

Ha az adott egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a kezelésedhez a személyi és / vagy tárgyi feltételek, akkor az orvos megtagadhatja a kezelést, de ebben az esetben köteles olyan orvoshoz beutalót adni, aki tud ilyen ellátást nyújtani.

Mit tehetek, ha az egészségügyi szolgáltató arra hivatkozva tagadja meg  a kezelésemet, mert már „betelt”?

Ebben az esetben az állami egészségügyi szolgáltató köteles előjegyzést felvenni a betegfogadási listára, az ellátást az előjegyzésben meghatározott időpontban fogják nyújtani. A magánegészségügyi szolgáltatót nem terheli ilyen kötelezettség, ő hivatkozhat arra, hogy betelt.

Felirathatok hormokészítményeket külföldön? 

Igen, de a külföldi vény is csak akkor érvényes, ha azt olyan személy állította ki, aki az adott államban gyógyszer rendelésére jogosult. Emellett fontos, hogy a rendelt gyógyszer beazonosítható legyen (érdemes a hatóanyagot is feltüntetni, hogy szükség esetén helyettesíteni lehessen a készítményt), valamint mennyisége és adagolása pontosan megállapítható legyen. Az olyan vényekre, amelyek nem az EGT-megállapodásban résztvevő országokból származnak, a hatályos szabályozás szerint maximum 30 napra elegendő mennyiségű gyógyszer adható ki.

Kiválthatom Magyarországon a külföldön felírt hormonkészítményeket?

Igen, külföldi vényre bármely orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer kiadható, kivéve a kábítószerként és a pszichotróp anyagként minősített gyógyszereket.

Rendelhetek az interneten keresztül hormonkészítményeket? 

Az orvosi felügyelet nélküli hormonkezelés káros hatással lehet az egészségedre. Az internetről rendelt készítmények esetén nem biztos, hogy azt kapod, amit rendelsz, lehet hogy hamisított készítményt kapsz, ami hatástalan vagy akár káros az egészségedre. Külföldről történő rendelés esetén további kockázat, hogy a Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező készítmények behozatala, birtoklása a készítmény mennyiségétől függően bűncselekmény vagy szabálysértés. Ebben a nyilvántartásban tudod ellenőrizni, hogy az adott készítmény rendelkezik-e forgalombahozatali engedéllyel. Ha az adott készítmény nem szerepel a nyilvántartásban, akkor az nem rendelkezik engedéllyel.

Van kockázata, ha orvosi felügyelet nélkül szedek hormonokat?

Igen, számos egészségügyi kockázattal jár. Az orvosi felügyelet az esetlegesen jelentkező mellékhatások időben történő felismerését szolgálja, ezzel megelőzhetők a hosszútávú vagy akár maradandó egészségkárosodások. Az orvos szakmailag megalapozott tanácsai segítenek csökkenteni a hormonszedéssel járó és az esetleges mellékhatások okozta pszichés terhet is.

Szakvélemények

Mihez és miért van szükség szakvélemény(ek)re?

A szakvélemény egy adott orvos vagy pszichológus által kibocsátott, hitelesített dokumentum a felállított diagnózisról, jelen esetben a transzszexualizmusról (F64.00), és a javasolt kezelésekről. A magyar szokásjog (szűk kivételtől eltekintve, pl. plasztikai műtét egyes típusai) minden nemi megerősítő kezeléshez klinikai szakpszichológusi és pszichiátriai szakvéleményt követel meg.  

Miért van szükség külön pszichiátriai és klinikai szakpszichológusi szakvéleményre?

Hivatalos egészségügyi protokoll vagy jogszabály nem írja elő a két szakvélemény szükségességét, feltételezhetően azon szakmai szempont mentén alakult így a gyakorlat, hogy a két szakmaterület egymással együttműködve, csapatmunka keretében működjön együtt a diagnózis felállításában. A valóságban viszont a szabályozás hiányában a legtöbb esetben mindkét szakember egy-egy, gyakran egymástól független szakvéleményt állít ki, ami szintén elégséges lehet a kezelés megkezdéséhez.  

Mi a különbség a pszichiáter és a klinikai szakpszichológus között?

Mind a pszichiáter, mind pedig a klinikai szakpszichológus egészségügyi szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakemberek: a pszichiáter szakorvos orvosi, a klinikai szakpszichológus pedig pszichológusi végzettségre épül. Mindkét szakma a kiemelt figyelmet igénylő mentális és viselkedéses zavarok, illetve állapotok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik, ideális esetben együttműködve.

Hova kell fordulnom, ha szakvéleményt szeretnék készíttetni? 

A Háttér Társaság folyamatosan dolgozik azon, hogy feltérképezze, mely egészségügyi szolgáltatókhoz fordulhattok, ha szakvéleményre van szükségetek. Amennyiben szükségetek van iránymutatásra, forduljatok a Szociális Segítő Szolgálatunkhoz a szocialissegites@hatter.hu email címen. 

Van-e szükség beutalóra a szakvélemény készíttetéséhez? 

Nem, a pszichiátria beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelés.

A pszichiáter / klinikai szakpszichológus előírhatja-e, hogy több alkalommal is jelenjek meg vizsgálaton?

Igen, ez a szakember szakmai döntésére van bízva. A tapasztalatok szerint a legtöbb szakember már az első alkalom után kiállítja a szakvéleményt, de vannak olyan szakemberek is, akik olyan teszteket alkalmaznak, amelyek akár több ülést is igénybe vehetnek. Van olyan szakember is, aki önismereti vagy pszichoterápiát ír elő a szakvélemény kiadása előtt annak érdekében, hogy felkészültebben kezdj bele a nemi megerősítő kezelésekbe.  

A pszichiáter / klinikai szakpszichológus előírhatja-e bizonyos tesztek (MMPI, Rorschach, Szondi stb.) elvégzését? 

Igen. Hivatalosan elfogadott egyészségügyi protokoll hiányában változó, hogy milyen teszteket végeznek el a konzultáció során, ez a szakember szakmai döntésén múlik.

A pszichiáter / klinikai szakpszichológus megkövetelheti-e MRI vagy más fizikai vizsgálat elvégzését a szakvélemény elkészítéséhez? 

Nem, a vizsgálat szempontjából ezek nem indokoltak. 

Kell-e fizetnem a szakvélemények elkészítéséért?

Amennyiben magánegészségügyi szolgáltató állítja ki, igen. Államilag finanszírozott ellátás keretein belül nem kell a szakvélemény kiállításáért fizetned.

Mennyit kell fizetnem a szakvélemény elkészítéséért?

A magánegészségügyi szolgáltató saját maga szabhatja meg az árát, az azt megelőző terápiás ülések (ha vannak) számától függően egy szakvélemény elkészítése 25-100 ezer Ft között mozog. 

Mennyi idő alatt készül el a szakvélemény?

Nincs erre szabály, egyes tesztek kiértékelése hosszabb időt is igénybe vehet, és múlhat a szakember leterheltségén is. Mielőtt a szakvélemény kiállítását kérnéd, kérdezz rá, hogy várhatóan mikorra készül el (különösen, ha magánszolgáltatónál készítteted el, és így fizetsz is érte). Ha a vállalt határidő lejárt, érdeklődj felőle. A vállalt határidőhöz képesti jelentős késés esetén akár a díj egy része is visszajárhat.

A pszichiáter / klinikai szakpszichológus csak elektronikusan küldte meg a szakvéleményt (esetleg nincs rajta aláírás vagy pecsét). Így elfogadható?

Nincs tudomásunk olyan esetről, amikor az EESZT-be feltöltött pszichiátriai  / klinikai szakpszichológusi szakvéleményt a hormoncsere-terápiával foglalkozó szakorvos ne fogadta volna el, függetlenül attól, hogy volt-e rajta pecsét vagy aláírás. A pszichiátriai szakvélemény elektronikus formában minden esetben hozzáférhető az EESZT felületén. Klinikai szakpszichológusok dolgozhatnak olyan szolgáltatónál, amelyek nem kötelesek az EESZT csatlakozásra, így a klinikai szakpszichológusi szakvélemény nem feltétlenül érhető ott el. Ugyanakkor nem tudunk olyan esetről, amikor az érintettnek problémája származott volna abból, hogy más formában, csak elektronikusan kapta meg szakvéleményét. 

Minek kell szerepelnie a pszichiátriai szakvéleményben?

A gyakorlatban nincs egy sablon a hormonkezeléshez kiállott pszichiátriai szakvéleménynek, de minimálisan a következőket kell tartalmaznia: 

• a vizsgált személy adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, TAJ száma),
• az egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó adatok (intézmény, osztály),
• ellátó orvos (kóddal),
• vizsgálat ideje, ellátásazonosító,
• kórelőzmény,
• jelen panasz (ez szerepel a nyomtatványon),
• vizsgálat alapján megállapított státusz, 
• (szakorvosi) vélemény.

Az utóbbi keretében (vélemény) nyilatkozik a pszichiáter a diagnózisról [ennek jelenlegi BNO kódja: F64.00 (transzszexualizmus)], és tesz javaslatot a hormonkezelés megkezdésére. A javaslat történhet bővebben, amikor az orvos az azzal elérhető életminőség-javulásról is ír, de itt kell nyilatkoznia arról, hogy van-e ellenjavallat (kontraindikáció), illetve milyen kontrollt lát szükségesnek (ha van ilyen, pl. pszichiáteri vagy pszichológusi utánkövetést). Ha a vizsgálat során végzett teszteket, azok leírását és következtetéseit is tartalmazza a szakvélemény.

Minek kell szerepelnie a klinikai szakpszichológusi szakvéleményben?

A klinikai szakpszichológus szakvéleménye (különösen, ha nem kötelezett EESZT adatszolgáltatásra) kevésbé formalizált, mint a pszichiátriai szakvélemény. A személyes adataidat kötelezően tartalmazza, de például nincsen szükségszerűen rajta a TAJ számod vagy ellátásazonosító. A klinikai szakpszichológus is felveszi az anamnézist, vagyis az előzményeket, ez például magában foglalhatja azt, amit a gyermekkorodról, a nemi identitásodról, a külvilággal való kapcsolatodról megosztasz. A szakvélemény szintén tartalmazza a diagnózist [ennek jelenlegi BNO kódja: F64.00 (transzszexualizmus)], és azt, hogy a szakember ajánlja vagy kontraindikáltnak tartja a hormonkezelés megkezdését. 

A szakvéleményben nem F64.00, hanem más diagnózis szerepel. Így elfogadható?

Ez attól függ, milyen diagnózis szerepel. Ha valamilyen interszex diagnózist kapsz (tipikusan Q-kódok), akkor jogosult lehetsz hormonkezelésre, sőt a pontos állapottól függően akár TB-finanszírozott műtétekre is. Az F64.2 (gyermekkori nemi identitászavar) csak pubertás előtt álló személynek adható, az F66.0 (a szexuális érés zavara) pedig tipikusan pubertás alatt álló személynek, és bár jogszabály nem tiltja, nem tudunk olyan személyről, aki Magyarországon 18 éves kora alatt nemi megerősítő beavatkozást vehetett volna igénybe. Az F64.8 (a nemi identitás egyéb zavara) és az F64.9 (nem meghatározott nemi identitászavar) esetén elvileg nincsenek kizárva a nemi megerősítő beavatkozások, de a gyakorlat nem egyértelmű.

Más mentális betegséggel diagnosztizáltak. Ez kizárja, hogy szakvéleményt kapjak? És hogy nemi megerősítő kezeléseket vegyek igénybe?

Nem, de a szakvéleményében a szakember jelezheti, hogy a nemi megerősítő kezeléseket utánkövetéskontroll kísérje, illetve vannak olyan állapotok, ahol a medikális-pszichoterápiás kezelésnek adnak prioritást. Erről a vizsgálatot végző szakember dönt.

Friss szakvéleményemben az elavult transzszexualizmus (F64.00) diagnózis szerepel, miért nem a BNO-11-ben szereplő nemi inkongruencia (HA60) vagy a DSM-5-ben szereplő nemi diszfória szerepel?

Magyarországon 1996 óta jogszabály írja elő a BNO-10 kötelező használatát, tehát hivatalosan még nem álltunk át a BNO-11-re. Bár a szakemberek egyre többször már a  BNO-11-es diagnózist is feltüntetik, ezt csak a BNO-10-es diagnózis mellett tehetik meg, annak mindenképp szerepelnie kell.  A DSM az Amerikai Pszichiátriai Társaság dokumentuma, bár van hatása a pszichiátriai szakma gondolkodására a világ különböző országaiban, Magyarországon hivatalosan nem használják.

Általános egészségügyi kérdések

Használhatok a hivatalos irataimban szereplőtől eltérő nevet (választott név) az egészségügyi ellátás igénybevétele során?

Az egészségügyi dokumentációban (pl. szakvélemény, ambuláns lap, beutaló, recept) mindenképpen szerepel a hivatalos irataidban szereplő név. Megkérheted ugyanakkor az orvost, hogy a szabadszöveges részt tartalmazó iratokban (pl. szakvélemény, ambuláns lap) a választott nevedet is szerepeltesse, illetve hogy a veled való kommunikáció során a választott neved használja. 

Mit tehetek, ha az egészségügyi személyzet nem hajlandó a választott nevemet használni, és a hivatalos irataimban szereplő (halott) nevemen szólít? 

Ha a személyzet a nyomatékos kérésed ellenére is rendszeresen a halott neveden szólít, az felveti az egyenlő bánásmódról szóló törvényben tiltott zaklatás megvalósítását, hiszen ezzel az emberi méltóságot sértő, ellenséges, megalázó környezet alakul ki körülötted. Hasonló ügyben ugyanakkor nem indult még jogi eljárás, ezért a hatóságok és a bíróságok álláspontja nem ismert. Ha ilyet tapasztalsz, fordulj a Háttér Társasághoz a jogsegely@hatter.hu címen vagy a Jelentsd a transzfóbiát! honlapon keresztül.

Mit tehetek, ha az egészségügyi szolgáltató arra hivatkozva tagadja meg  a kezelésemet, hogy transznemű vagyok? 

A nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést az egyenlő bánásmódról szóló törvény mind az állami, mind a magánegészségügyi szolgáltatók esetén tiltja. Ha ilyet tapasztalsz az intézmény vezetőjéhez, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához (AJBH EBFF), az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) vagy bírósághoz fordulhatsz. A panasz vagy kereset összeállításában az adott intézmény mellé rendelt betegjogi képviselő vagy valamely civil szervezet, pl. a Háttér Társaság tud segíteni. Utóbbi a jogsegely@hatter.hu címen vagy a Jelentsd a transzfóbiát! honlapon keresztül érhető el. 

Köteles vagyok elmondani az egészségügyi szolgáltatónak, hogy transznemű vagyok?

Az egészségügyi törvény szerint a beteg köteles az egészségügyi dolgozóval minden olyan információt megosztani, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így meg kell osztanod különösen a korábbi beavatkozások (nemi megerősítő műtétek) elvégzését vagy gyógyszer (ideértve a hormonok) szedését. A gyógyszerek esetén felmerülhetnek nem kívánt kölcsönhatások, egyes beavatkozások esetén pedig lehet jelentősége a biológiai nemnek is. 

Szerepelhet az egészségügyi dokumentációban, hogy transznemű vagyok?

Amennyiben az adott kórisme vagy beavatkozás esetén az orvos úgy ítéli meg, hogy a biológiai nemnek van jelentősége, ezt szerepeltetni köteles az egészségügyi dokumentációban. Az orvosnak ugyanakkor meg kell tudnia magyarázni neked, hogy az adott esetben miért releváns ez az információ. Ha nem tud ilyen érvekkel szolgálni, a szerepeltetés jogszerűtlen, és panasszal lehet élni az intézmény vezetőjénél, az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ) vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). A panasz összeállításában az adott intézmény mellé rendelt betegjogi képviselő vagy valamely civil szervezet, pl. a Háttér Társaság tud segíteni. Utóbbi a jogsegely@hatter.hu címen vagy a Jelentsd a transzfóbiát! honlapon keresztül érhető el. 

Nem szeretném, ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) elérhető lenne, hogy transznemű vagyok. Mit tehetek?

Az EESZT rendszer nem tartalmaz kifejezett információt arról, hogy transznemű vagy, ugyanakkor alapbeállításként az egészségügyi dokumentumaid, receptjeid valamennyi egészségügyi szolgáltató számára hozzáférhetőek, így kideríthető, hogy transznemű vagy. Ha nem szeretnéd, hogy ezen információkhoz más egészségügyi szolgáltató hozzáférjen, az EESZT Lakossági Portálon az Önrendelkezés alatt letilthatod valamennyi egészségügyi dokumentumodhoz, vagy kifejezetten a Nemi identitással kapcsolatos eltérésekhez kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést. Az utóbbi beállítás az olyan régi dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyben korábbi nemed és neved szerepel nem tiltja le.

Mikor és milyen formában válthatok kezelőorvost / egészségügyi szolgáltatót?

Magyarországon szabad orvosválasztás van, tehát bármikor válthatsz másik kezelőorvosra, ha a korábbival nem vagy megelégedve, ugyanakkor az állami egészségügyi szolgáltatás keretében nem minden orvos köteles ellásson, csak a területileg illetékes. Mielőtt bejelented a korábbi orvosodnál a váltást, érdemes meggyőződni róla, hogy az új orvos tényleg hajlandó-e fogadni. A korábbi orvosodnak jelentsd be, hogy a jövőben máshol kívánod az ellátást igénybe venni, és érdemes a teljes egészségügyi dokumentációdat kikérni tőle.

A nememet és a nevemet hivatalosan megváltoztattam, de az egészségügyi szolgáltató nyilvántartásában még mindig a korábbi nemem, nevem szerepel. Mit tehetek?

Jelezd a problémát a betegfelvételen vagy az intézmény vezetőjének. Kérésedhez csatolj egy másolatot a BFKH azon leveléről, amelyben tájékoztatnak róla, hogy értesítették a helyi anyakönyvvezetőt a nemed és neved megváltozásáról.

Hogyan férhetek hozzá az egészségügyi dokumentációmhoz? Mit és meddig kell megőriznie az egészségügyi szolgáltatónak?

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig meg kell őriznie mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltatóknak. A jogutód nélkül megszűnt egészségügyi szolgáltatók esetén a dokumentációt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Egészségügyi Készlet- és Tartalékgazdálkodási Főosztály Egészségügyi Adat és Dokumentációs Osztálya őrzi. Az egészségügyi törvény alapján minden páciensnek joga van az egészségügyi dokumentációját megismerni. Ezt az adott egészségügyi szolgáltatónál (megszűnt szolgáltató esetén a jogutódjánál vagy az OKFŐ-nél a dokumentkikeres@okfo.gov.hu) kell kezdeményezni. A szolgáltató a dokumentációért másolati díj megfizetését kérheti. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató megszűnt, és nem tudod, miként juthatsz hozzá az egészségügyi dokumentációdhoz, kérj tanácsot a Háttér Társaságtól a jogsegely@hatter.hu emailcímen. 

Nem engedtek vért vagy vérplazmát adni, mit tehetek?

A hatályos szabályozás alapján nem adhatnak vért vagy vérplazmát a nemüket a hivatalos irataikban megváltoztató személyek, az elutasítás erre hivatkozva tehát jogszerű. A Háttér Társaság aktívan dolgozik egy kevésbé korlátozó szabályozás megalkotásán és elfogadtatásán. Jogszerű kizárás az is, ha 180 napon belül volt nemi megerősítő műtéted. A hormonterápia nem kizáró ok. Ha ennek ellenére emiatt vagy a transzneműséged miatt általában zárnak ki, akkor az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához (AJBH EBFF), az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) vagy bírósághoz fordulhatsz. A panasz vagy kereset összeállításában az adott intézmény mellé rendelt betegjogi képviselő vagy valamely civil szervezet, pl. a Háttér Társaság tud segíteni. Utóbbi a jogsegely@hatter.hu címen vagy a Jelentsd a transzfóbiát! honlapon keresztül érhető el. 

1993 előtt születtem, a TAJ-számomból kiderül, hogy mi volt a születésemkor anyakönyvezett nemem. Mit tehetek?

Bár a jogszabály szerint a TAJ-számot úgy kell képezni, hogy abból a nemre ne lehessen következtetni, az 1993 előtt születettek esetén ez a probléma valóban fennáll. A Háttér Társaság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult ez ügyben, a vizsgálat eredményeit és a lehetséges lépéseket a vizsgálat lezárultával nyilvánosságra hozzuk.

Egy egészségügyi szolgáltató továbbadta valaki másnak, hogy transznemű vagyok. Mit tehetek?

Ez személyes adattal visszaélés vagy magántitok megsértése bűncselekményének minősül, és a rendőrségen lehet feljelentést tenni 30 napon belül. A feljelentés összeállításában az adott intézmény mellé rendelet betegjogi képviselő vagy valamely civil szervezet, pl. a Háttér Társaság tud segíteni. Utóbbi a jogsegely@hatter.hu címen vagy a Jelentsd a transzfóbiát! honlapon keresztül érhető el.

Nem tudom, hogy rendelkezem-e TB-biztosítással, hogy tudom kideríteni? 

Az Egészségablak okostelefonos alkalmazásban a TB-lámpa menüpont alatt tudod ellenőrizni.

Van munkahelyem / tanulok, az egészségügyi szolgáltató szerint mégsem vagyok TB-biztosított, mit tehetek? 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által működtetett Biztosítotti jogviszony lekérdezés segítségével ki tudod deríteni, hogy megtörtént-e szabályszerű bejelentésed. Ha nem találod a megfelelő bejelentést, vagy a munkáltató / iskola mulasztotta azt el, vagy a feldolgozás során történt valami hiba. A lekérdezés alatt található egy űrlap, amelyen keresztül jelezheted a NEAK-nak, ha a nyilvántartás szerinted nem pontos.

Jelenleg nincs munkám / nem tanulok, hogyan vehetek igénybe társadalombiztosítási alapon egészségügyi ellátást?

Ha Magyarországon élő magyar állampolgár vagy, mindenképpen kell, hogy rendelkezz egészségbiztosítással. Ha nem tanulsz, nem dolgozol, nem vagy nyugdíjas és nem vonatkoznak rád a jogszabályban szereplő egyéb kivételek (pl. álláskeresési járadékot kapsz, szociálisan rászorultnak minősülsz, stb. ld. Tbtv 6. §, 22. §), akkor köteles vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, és ez alapján ugyanazt az egészségügyi ellátást kapod, mintha más alapon lennél biztosított. A járulék összege havi 11.800 Ft, a NAV-nál kell bejelentkezni a kötelezettség teljesítésére. Bővebb infó itt. 

Magyar állampolgár vagyok, de külföldön dolgozom / tanulok, ott van egészségbiztosításom, itthon hogyan vehetek igénybe egészségügyi ellátást?

Ha az EU-n belül dolgozol vagy tanulsz, és átmenetileg fogsz Magyarországon tartózkodni, abban az országban, ahol biztosított vagy, igényelj Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Itt megtalálod, hogy hova kell fordulnod az adott országban. Ha tanulmányaid vagy munkád miatt egy másik EU-s tagállam és Magyarország között ingázol, és az állandó lakcímed Magyarországon van, kérheted a másik tagállam egészségbiztosítójától, hogy igazolja a magyar hatóságok felé, hogy rendelkezel abban a tagállamban biztosítással. Az EU-n belül koordinálják a szociális rendszereket, és a megfelelő nyomtatvány (általában S1) kitöltésével Magyarországon is biztosítottá válsz (ugyanúgy, mintha itthon lennél biztosított), ehhez csupán a nyomtatványt kell leadnod a biztosításod szerinti egészségbiztosítónál, onnan ők intézik a NEAK-kal. Ha az EU-n kívül élsz, egyeztess az ottani egészségbiztosítóval, hogy kiterjed-e a biztosításod a magyarországi ellátásra, és hogyan tudod azt intézni. 

Külföldi állampolgár vagyok, Magyarországon tervezek munkát vállalni, hogyan vehetek igénybe egészségügyi ellátást?

A társadalombiztosítás alapú egészségügyi ellátás valamennyi munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban foglalkoztatott személy esetén ugyanúgy jár, állampolgárságtól függetlenül. A bejelentést a NEAK felé a munkáltató végzi, a munkavállalónak ezzel nincs dolga.

Külföldi állampolgár vagyok, Magyarországon tervezek tanulni, hogyan vehetek igénybe egészségügyi ellátást?

Attól függ, hogy milyen finanszírozással tanulsz Magyarországon. Ha állami ösztöndíjas vagy (pl. Stipendium Hungaricum, Diaszpóra), akkor jogosult vagy társadalombiztosítási alapon egészségügyi ellátást igénybe venni, a bejelentést az oktatási intézmény végzi, neked nincs vele teendőd. Ha nem vagy állami ösztöndíjas, nem dolgozol, és más okból sem vagy jogosult egészségügyi ellátásra (ld. Tbtv 6. §, 22. §), akkor magánbiztosítást kell kötnöd. Sajnos nincs tudomásunk olyan magánbiztosításról a magyar piacon, amely a nemi megerősítő kezelésekre is kiterjedne. 

Nemi megerősítő műtétek

Ezen a fejezeten még dolgozunk.