Műhelybeszélgetés a gyűlölet-bűncselekményekről

2012. június 13-án Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából címmel szervezett műhelybeszélgetést az alapvető jogok biztosa. A rendezvényen felkért hozzászólóként egyesületünk munkatársa is részt vett.

A beszélgetésre az ombudsman „A válság vesztesei - a paragrafusok fogságában” c. projektjének a „Bűnös szegénység – bűnös másság” alprojektje keretében került sor, célja az előítéletek és az ezekből táplálkozó verbális és fizikai gyűlölet-bűncselekmények jelenségének, illetve az erre adott állami válaszok hiányosságainak megértése volt.

Csepeli György és Örkény Antal szociológusok az előítéletesség hazai elterjedtségét, okait mutatták be: a kutatási eredmények alapján Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas az előítéletes beállítottságú emberek aránya, amely mögött elsősorban az autoritarianizmus és az etnikai és osztályalapú egyenlőtlenségeket elfogadó beállítódás elterjedtsége áll.

Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője az új Btk. vonatkozó rendelkezéseit, újításait mutatta be, kiemelve, hogy az új Btk. nevesíteni fogja a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti védett csoportokat. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a gyűlöletbeszéd és az erőszakos gyűlölet-bűncselekmények közötti határ meghúzásának nehézségeire, a jogalkalmazás köveztkezetlenségeire hívta fel a figyelmet. Domina Kristóf, az Athena Intézet vezetője a gyűlöletcsoportokat, illetve a belföldi terrorizmust mint politikai jelenséget elemezte.

Az előadások után öt felkért hozzászóló, köztük egyesületünk gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó szakértője, Dombos Tamás reagált az elhangzottakra. Felszólalásában az előítélet motiválta rongálás büntetőjogi üldözésének fontosságára és a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés intézményi hiányosságaira (vezetői elköteleződés, képzések és belső iránymutatások hiánya a rendőrségnél és az ügyészségnél) hívta fel a figyelmet.