Rövid ismertető az interszex gyermekeket érintő közérdekű adat igénylésünkről

Az elmúlt napokban több cikk is foglalkozott az egyesületünk által kezdeményezett közérdekű adatigényléssel, amelyben arról kértünk információt, hogy a 2015-2020 közötti időszakban hány kiskorún végeztek nemi szerveket érintő műtéti beavatkozást. Ezekben a cikkekben a szülői jogok korlátozásáért aggódtak. Szeretnénk ezekre válaszul röviden ismertetni az interszex emberek magyarországi helyzetét és az egyesületünk által a témában végzett kutatást.
 

Kik az interszex emberek? 

Az interszex emberek azok, akik olyan nemi jellegekkel (kromoszómák, hormonok, külső és belső nemi szervek, testfelépítés) születnek, amelyek alapján nem sorolhatók be egyértelműen a „férfi” vagy „nő” kategóriába. Az interszexualitásnak számos különböző formája van, és az egészségi állapotok széles körét öleli fel. Az interszex emberek a társadalom kb. 1,5%-át teszik ki; ez a szám nagyjából a vörös hajú emberekével egyezik meg. 

Milyen hátrányos megkülönböztetés éri az interszex személyeket? 

Gyakran sérül az egészséghez és a testi épséghez való joguk, tájékozott beleegyezésük nélkül hajtanak végre rajtuk „normalizáló” műtéteket. A nemzetközi emberi jogi konszenzus egyértelműen ellenzi ezeket a beavatkozásokat, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése például felszólította a tagállamokat, hogy „tiltsák meg az egészségügyileg szükségtelen „nemi normalizáló” műtéteket, a sterilizálást és az interszex gyermeken tájékozott beleegyezésük nélkül végzett egyéb kezeléseket”. Magyarországon viszont a mai napig végeznek egészségügyileg nem szükséges műtéteket interszex gyermekeken és serdülőkön.

Miről szól a Háttér Társaság kutatása? 

A Bring-In elnevezésű nemzetközi összefogásban végzett projektünk fókuszában a tudatosságnövelés, és az egészségügyi és szociális szakemberek képzése áll. A projekt egyik első lépése volt az, hogy feltárjuk Magyarországon az interszex emberek helyzetét. Ennek keretében egészségügyi dolgozókat és interszex embereket kérdeztünk meg tapasztalataikról, illetve nyújtottunk be közérdekű adatigénylést, hogy megtudjuk, hány interszex gyermeket vetettek alá “normalizáló” műtétnek. 

Mit jelent a “normalizáló” vagy “korrekciós” műtét? 

A “nemi normalizáló” vagy “korrekciós” műtét azokat az egészségügyileg nem szükséges sebészeti beavatkozásokat jelenti, amikor a csecsemő külső nemi szervei nem egyértelműen csak “férfi” vagy “női”  kategóriába sorolhatók, és ezt műtéti beavatkozással “korrigálják”. Az interszex gyermekek szülei számos esetben nem kapnak megfelelő és számukra érthető információt gyermekük egészségi állapotáról, ezért gyakran támaszkodnak az orvosok véleményére, amikor beleegyezésüket adják egy-egy műtéthez -- annak ellenére, hogy ma már számos kutatás azt mutatja, hogy az ilyen műtétek fizikai és pszichés károkat okozhatnak az interszex személyeknek. Az interszex emberek egy része lehet, hogy felnőve úgy dönt, hogy szeretne ilyen műtéteket igénybe venni, de erről nekik maguknak kell dönteniük, ezt a döntést sem az orvosok, sem a szülők nem hozhatják meg helyettük. 

Kinek mi köze van ahhoz, hogy egy szülő hogyan neveli a gyermekét?

A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, de nem korlátozhatják a gyermekek jogszabályban biztosított alapvető jogait. A szülők például nem bántalmazhatják a gyermeket, nem korlátozhatják a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. A szülőknek nincs joguk egészségügyileg nem indokolt, a gyermek egészségre potenciálisan káros műtétekre kényszeríteni gyermekeiket. 

Miért fontos tudni az ilyen műtéteknek alávetett gyermekek számát, miért kértünk le ilyen adatokat? 

Az interszex emberek helyzetének felmérésébe az is beletartozik, hogy az ilyen beavatkozások számáról és minőségéről gyűjtsünk információt. Az adatkérés nem személyes adatokra, csak anonim statisztikákra vonatkozik. Korábban is adtak már le civil szervezetek hasonló adatkéréseket, amelyeket az állami szervek megfelelően teljesítettek. Az adatok segíteni fognak abban, hogy egészségügyi és szociális szakembereknek tartsunk oktató és érzékenyítő képzéseket, és hogy a társadalmi tudatosságot is növeljük. Azért dolgozunk, hogy az interszex emberek önrendelkezése ne csorbuljon, gyermekkorukban sem. 

Hogyan válaszoltak az állami szervek a megkeresésekre? 

A koronavírus helyzetre tekintettel türelmet kértek, a veszélyhelyzet alatt az általános 15 nap helyett 45 napjuk van az állami szerveknek a közérdekű adat igényléseket teljesíteni.