Sajtóközlemény - Védelem nélkül
A Meleg Jogsegély Szolgálatot 2000. júliusától működteti a Háttér Baráti Társaság a Melegekért egyesület.
Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hatályos magyar antidiszkriminációs jogszabályok nem vagy csak részben alkalmasak arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát biztosítsák.
Habár az Alkotmány viszonylag széleskörűen - de korántsem teljeskörűen - védi a társadalom kisebbségeit e minőségükben, az alacsonyabb rendű jogszabályok rendelkezései hiányosak, szétszórtak, az általános hatáskörű bíróságok pedig kizárólag az Alkotmányra hivatkozva nem avagy ritkán hoznak ítéletet.
A hatályos Polgári Törvénykönyv személyiségvédelmi szabályai például nem adnának védelmet arra az esetre, ha tulajdonnal nem rendelkező, vidéki származású személyeket budapesti rendezvényekről zárnának ki: a 76. § , mely a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról rendelkezik, nem említi a társadalmi és vagyoni helyzet szerinti különbségtétel tilalmát.
A gyakorlatban előfordul, hogy a hatóságok jogkörüket túllépve, saját vagy a társadalom vélt morális akaratát kívánják a kisebbségekre rákényszeríteni törvénytelen eszközökkel.
Az Alkotmánybíróság 8 éve nem dönt a melegeket és leszbikusokat érintő beleegyezési korhatárt szabályozó, Btk-beli § alkotmányossági kontrollja tárgyában, jóllehet az 1999-ben hatályba lépett, az Európai Uniót megalapító egyezményeket módosító Amszterdami szerződés alapján az Unió már megkezdte a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés elleni küzdelmet.
A formális jogegyenlőtlenségeket fenntartó, és a melegeket erkölcsileg negatívan minősítő Btk-beli szabályozás hatályon kívül helyezése mellett olyan, az egységesség és az általánosság igényével megfogalmazott jogszabályra lenne szükség, mely a diszkrimináció minden formája (közvetett és közvetlen) ellen megfelelő védelmet nyújt, megkönnyíti a hatósági eljárásokban a bizonyítás szabályait, és a többi kisebbséggel egy sorban ismeri el a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű személyek emberi és állampolgári jogait.