Sokat javult a közösségi média online gyűlöletbeszéd elleni fellépése | Háttér Társaság

Sokat javult a közösségi média online gyűlöletbeszéd elleni fellépése

Sokat javult a közösségi média  online gyűlöletbeszéd elleni fellépése

Az Európai Bizottság új kutatása szerint a szolgáltatók a bejelentések 59%-ban eltávolították a kifogásolt bejegyzeseket. Magyarországon ez az arány 94% volt, a kutatást itthon a Háttér Társaság végezte.

Egy éve, 2016. május 31-én írta alá az Európai Bizottság, valamint a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft azt a magatartási szabályzatot, amelyben a négy legnagyobb közösségimédia-szereplő vállalta, hogy segíti a gyűlöletbeszéd-tartalmak terjedésének megállítását Európában. A cégek azt vállalták, hogy az érvényes bejelentések többségét 24 órán belül megvizsgálják, és hogy az európai uniós jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokba ütköző tartalmakat eltávolítják vagy elérhetetlenné teszik.

Az Európai Bizottság a szabályzatban foglalt vállalások teljesítését civil szervezetek segítségével vizsgálja. A 24 tagország részvételével zajló monitorozás legújabb fázisa nemrég véget ért, a 2017 tavaszi eredmények szerint az IT szolgáltatók ügykezelése jelentősen fejlődött az elmúlt egy év során. A kutatás eredményeit a bizottság egy jelentésben foglalta össze, amelyet az Európai Bizottság rasszizmussal, idegengyűlölettel és más intoleranciával foglalkozó magas szintű munkacsoportjának 2017. május 31-i ülésén mutattak be.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • Az IT cégek a monitorozás hathetes időszaka során az esetek 59%-ában eltávolították a bejelentett tartalmakat. Ez csaknem kétszerese a hat hónappal korábbi tesztelés során tapasztalt átlagnak (28%).
  • A 24 órán belül megvizsgált bejelentések aránya 40%-ról 51%-ra emelkedett. Ugyanakkor csak a Facebook mondhatja el, hogy megvalósítja: a bejelentések többségét egy napon belül megvizsgálja.
  • Szintén a hat hónappal korábbi vizsgálattal összevetve az IT cégek javítottak az eredményeiken abban, hogy az egyszerű felhasználóktól érkező bejelentéseket ugyanúgy bírálják el, mint a megbízható bejelentőként kezelt civil szervezetektől érkező jelzéseket. Némi különbség azonban még most is mutatkozik a kétféle bejelentés kezelésében.
  • Végül az is jól látható, hogy míg a Facebook rendszerint visszajelzést küld a bejelentőknek arról, hogy bejelentésüket hogyan kezelte, a többi cég gyakran semmilyen visszajelzést nem küld, még ha a tartalmat el is távolítja.

A kutatás Magyarországon az Európai Bizottság megbízásából a Háttér Társaság végezte. A 30 önkéntes bevonásával zajlott kutatás során 34 a szexuális irányultságra és / vagy a nemi identitásra irányuló gyűlöletbeszéd-incidenst, 21 antiszemita, 30 cigányellenes, 6 muszlimellenes és 24 idegengyűlölettel teli tartalmat jelentettünk. Egyesületünk munkájának elismerését jelenti, hogy a Bizottság a projektben résztvevő 31 civil szervezet közül hármat, köztük egyesületünket kérte fel arra, hogy eredményeiket a magas szintű munkacsoport ülésén előadás formájában is ismertessék.

A legfontosabb magyarországi eredmények:

  • Az IT cégek az esetek 94%-ában eltávolították a bejelentett tartalmakat, ez jelentősen magasabb, mint az EU átlag (59%). Ennek oka lehet részben az, hogy a hatályos magyar jogértelmezéssel összhangban csak olyan tartalmakat jelentettünk, amelyek nyíltan erőszakra hívtak fel, vagy erőszakos cselekményeket kívánatosnak tekintettek.
  • A Facebook az esetek 87%-ban 24 órán belül döntött a bejelentésről, a YouTube-nál ez az arány 22%, a Twitternél 0% volt. A Facebook egy héten belül valamennyi bejelentést elbírált, a Twitter a bejelentések 85%-át, a YouTube a 73%-át.
  • A Facebook a bejelentések 96%-ában, a Twitter a bejelentések 69%-ában adott visszajelzést a bejelentés sorsáról. A YouTube ilyen visszajelzéseket egyáltalán nem küld.

A kutatás jelentős különbségeket talált a bejelentések kezelése kapcsán (míg Magyarországon a bejelentések 94%-át távolították el, Portugáliában csak a 23%-át). További kutatást igényel ezen különbségek okainak feltárása.

A Bizottság a jövőben is folytatja az IT cégek gyakorlatának monitorozását, a következő fordulóra 2017 őszén kerül majd sor.

A magatartást szabályzatról és a monitoring eredményéről bővebben az Európai Bizottság honlapján lehet tájékozódni.

 

Köszönjük önkénteseink munkáját, akik ez év tavaszán segítettek az LMBTQI emberek ellen irányuló gyűlöletbeszéd-tartalmakat találni a közösségimédia-felületeken; számítunk rájuk a következő, őszi monitorozás során is!

Témák