Szexuális nevelés és LMBTQI-inkluzivitás – előadásokat tartottunk a Magyar Védőnők Egyesületének tanévnyitó konferenciáján

A Magyar Védőnők Egyesületének tanévnyitó konferenciáján Dombos Tamás és Sándor Bea ügyvivőnk Miklós Eszterrel (SzexEd) közösen tartott szakmai előadásokat. Az egyesület akkreditáltatta az általunk megtartott, a védőnők által szabadon válaszható elméleti továbbképzést Iskolai bullying – mit tehet az iskolaegészségügyi ellátás címmel.

Az iskolában töltött évek meghatározó fontossággal bírnak az LMBTQI-fiatalok életében, ezért elengedhetetlen, hogy az ott dolgozók minden téren megfelelő szakértelemmel és nyitottsággal tudják támogatni őket. A Háttér Társaság ennek tudatában hosszú ideje elkötelezett az iskolában dolgozók érzékenyítése mellett. 

Ahogyan arra az ENSZ Népesedési Alapja is rávilágít, fontos, hogy az iskolában életkoruknak megfelelően átfogó szexuális nevelésben részesüljenek a diákok. A program során a fiatalokat tudományosan megalapozott információkra alapozva meg kell ismertetni az emberi és szexuális fejlődés folyamataival, a szexuális úton terjedő betegségekkel és az ezekhez kapcsolódó társadalmi kérdésekkel is. Az ismeretátadás fontosságát a Nemzeti Alaptanterv is lefekteti, egyúttal több nemzetközi ajánlás kitér az LMBTQI csoportot érintő kérdésekre.

Bár a jogszabályi környezet alapvetően megfelelő teret biztosít a jó gyakorlatok kialakulásához, a valóságban ez kifejezetten ritkán valósul meg: jóllehet az LMBTQI fiatalok 85%-a már 18 éves kora előtt tisztában van szexuális orientációjával, illetőleg nemi identitásával, az érintettek mindössze 8,3%-a számolt be arról, hogy az iskolai szexuális oktatás keretében az LMBTQI nézőpont is megjelent. Ez a rendkívül alacsony arány különösen problémás figyelembe véve, hogy a 2010-es LMBT Kutatásban megkérdezett fiatalok mintegy fele 18 éves kora előtt megszerezte első szexuális tapasztalatát azonos nemű partnerével.

Az adatok mellett érdemes kiemelni az érintettek sajátos igényeit is: a nevelés során meg kell jelennie olyan LMBTQI-specifikus témáknak, mint az eltérő szexuális gyakorlatok, az internalizált homofóbia, a transz és interszex identitások, illetve az elfogadás fontossága. Hangsúlyt kell fektetni a befogadó, barátságos légkör megteremtésére és a diákokkal való párbeszéd kialakítására, hogy valóban érezzék: tabuk nélkül beszélgethetnek.

Az előadáshoz kapcsolódóan a témában új programunkat is elindítjuk. A Magyar Védőnők Egyesülete akreditáltatta az általunk megtartott, a védőnők által szabadon válaszható elméleti továbbképzést Iskolai bullying – mit tehet az iskolaegészségügyi ellátás címmel, így amennyiben egy-egy megyében az iskolai védőnők kérik, képzést tartunk az előítéletes alapú, homofób és transzfób iskolai erőszakról, illetve arról, hogy hogyan segíthetik az egészségügyi dolgozók az LMBTQI fiatalokat.

Az iskolák felelőssége nem merül ki a nyitott és érzékeny szexuális nevelés biztosításában - a fiatalok meghatározó szocializációs terepeként elengedhetetlen, hogy biztonságos és befogadó légkört biztosítsanak minden tanuló számára. Sándor Bea előadásában ennek fontosságára hívta fel a figyelmet, az Országos Iskolai Környezet Kutatás adatait bemutatva. 

A kutatásban résztvevő 919 fő több, mint fele számolt be arról, hogy szexuális irányultsága miatt nem érezte magát biztonságban iskolájában, 37%-uk pedig nemi önkifejezése vonatkozásában számolt be ugyanerről. Az általános biztonságérzet hiánya az érintetteket jelentős mértékű hátrányoknak teszi ki, többek között kiszorulnak az intézmény nyilvános tereiből - a zaklatástól való félelem miatt a válaszadók mintegy harmada jelezte, hogy kerüli a folyosókat, mosdókat, illetve a tornatermek környékét. Az iskolai bántalmazás különböző megnyilvánulásait az LMBTQI diákok többsége tapasztalja; leggyakoribb a verbális zaklatás, mellyel a megkérdezettek csaknem kétharmadának kellett már szembesülnie. 

Mindennek fényében elsődleges feladat az érintettek biztonságérzetének növelése, amelyhez különösen fontos lenne az intézményben dolgozók megfelelő fellépése atrocitások esetén. Ennek ellenére a kutatás adatai szerint az iskolai dolgozók mindössze 26%-a lép fel mindig, vagy gyakran, ha ilyen helyzet áll elő - világos, hogy ezt az arányt drasztikusan növelni kellene. Szintén komoly probléma a megfelelő segítségnyújtás elmaradása még azokban az esetekben is, ha egy iskolai dolgozó közbelép: a kutatásban részt vevő diákok 52%-a tapasztalta, hogy érdemi segítségnyújtás helyett azt a tanácsot kapta, ne foglalkozzon zaklatójával.

Jól látható, hogy a támogató iskolai dolgozók jelenléte számos szempontból segíti az érintett diákok mindennapjait: egyaránt pozitív hatást gyakorol a biztonságérzetre és az odatartozás-érzésre, növeli az elfogadó attitűd jelenlétét a többi diákban, és a félelemből fakadó iskolai hiányzások számát is csökkenti. Ezek fényében az oktatási szektornak felelőssége a zaklatás elleni szabályzatok létrehozása, képzések és tananyagok biztosítása az iskolai dolgozók számára, továbbá a zaklatás folyamatos monitorozása és a prevenció. A feltételek teljesülésével nagy mértékben javíthatók az LMBTQI diákok iskolai tapasztalatai, ami egyértelmű javulást hozhat a mindennapi életük számos területén.