Újabb reménysugár: az Európai Bírósághoz fordul a Fővárosi Törvényszék a transz emberek nemének jogi elismerése kapcsán

A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány.

2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. A férfi 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét. 

A Fővárosi Törvényszék végzése fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége. 

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen. 

A bíróság megközelítése egybecseng a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) 2021 áprilisában a 33. §-t GDPR-ral való összhangját kifogásoló transz nőnek küldött válaszlevelében. Ebben a NAIH a jogszabályi környezet olyan módosítását javasolta a kormánynak, hogy legalább a nemi megerősítő kezelésen átesettek számára elérhető legyen a nem jogi elismerése. A kormány, majd idén februárban az Alkotmánybíróság is figyelmen kívül hagyta az adatvédelmi hatóság javaslatát. 

Az előzetes döntéshozatalra irányuló döntés túlmutat a konkrét ügyön, hiszen az Európai Bíróság pozitív döntése nyomán a jogalkotónak nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok kapcsán is át kell gondolnia a nem jogi elismerésére vonatkozó szabályozást, és azt összhangba kell hoznia az EU joggal, így a GDPR vonatkozó rendelkezéseivel. 

“Üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal túlmutat majd a konkrét ügyön és a nem jogi elismerésének lehetőségére váró valamennyi transznemű személy számára megoldást hozhat. Az Európai Bíróság döntése kötelező, azt nem tudja majd a kormány olyan egyszerűen mellőzni, mint azt tette a NAIH döntésével.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.