A dán lány: Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek

Az Eddie Redmayne főszereplésével készült film az 1930-as években az első nemi helyreállító műtéten átesett festő életéről szól. Alicia Vikander az egyik nagy esélyese volt a legjobb női mellékszerepért járó Oscarnak, s ezt az esélyt valóra is váltotta.

A film konzulense, Susan Stryker amerikai történész, a transznemű történelem és a queer tudományok elismert kutatója nyitotta meg az LMBT Történeti Hónapot Budapesten, ahol arról beszélt, hogy a transz emberek nemi identitása jogi elismerésének nem lehet feltétele semmilyen orvosi beavatkozás.

A dán lányt az LMBT Történeti Hónap nyitóeseményén vetítették le, miután Susan Stryker elmondta üdvözlőbeszédét. Az amerikai történész hosszan kitért a filmben elmesélt történet ábrázolására, s többek között azt kifogásolta, hogy a transz emberekről szóló filmekben nem transz és heteró színészek szerepelnek.

– A dán lány nézése közben megdöbbent, hogy az mennyire a transznemű identitás orvosi modellje körül forog. A doktor, a műtét bír azzal a hatalommal, hogy Lilit nővé tegye, és kimondja létezése igazságát. Jelen történelmi körülmények között életbevágóan fontosnak tűnik, hogy ragaszkodjunk hozzá: maguk a transz emberek kell rendelkezzenek azzal az elidegeníthetetlen joggal, hogy saját kialakulóban lévő öntudatuk igazát kimondják, hogy megmondják, kik is ők. Az orvosi út csak ennek egy eszköze bizonyos transz emberek számára, de nem minden transz ember számára. Fontos ragaszkodni hozzá, hogy – mint ahogy az helyesen Magyarországon is van – a transz emberek nemi identitása jogi elismerésének nem lehet feltétele semmilyen orvosi beavatkozás.

­– Nekünk, transz és queer embereknek tanulmányoznunk kell saját múltunkat, el kell mesélnünk saját történeteinket, játszanunk kell saját filmjeinkben ahelyett, hogy nem transz és heteró emberek elmesélnék más heteró és nem transz embereknek, hogy a mi életünk mit jelent számukra – mondta Susan Stryker.