Bevándorlás, menedékjog
Bevándorlás, menedékjog
A beutazási és tartózkodási engedélyek megadása során bizonyos esetekben az azonos nemű párok is családtagnak minősülnek, illetve lehetőség van a hazájukban üldöztetésnek kitett személyek menekültként történő elismerésére.
Bevándorlás
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény biztosítja a magyarországi tartózkodás jogát a magyar állampolgárok családtagjai részére. A házastárs és a leszármazó mellett családtagnak minősül a bejegyzett élettárs is, az élettárs viszont nem. A családtagok jogosultak családegyesítési célú vízummal beutazni, és családegyesítési célú tartózkodási engedéllyel Magyarországon korlátlan ideig tartózkodni, illetve egy év után munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni.
Az Európai Uniós ország állampolgárának családtagjai ennél is kedvezőbb elbírálás alá esnek. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény biztosítja számukra a vízum nélküli beutazás, az időkorlát nélküli tartózkodás és a munkavállalási engedély nélküli munkavállalás jogát. A házastársak és a bejegyzett élettársak mellett családtagnak minősül az Európai Gazdasági Térség (EU + Izland, Liechtenstein és Norvégia) állampolgárának regisztrált élettársa is, függetlenül a kapcsolat hosszától. A hatóságok engedélyezhetik a be nem jegyzett élettárs családtagként történő elismerését is (magyar állampolgárok élettársa esetén erre nincs lehetőség).
A bejegyzett élettárs a házastárshoz hasonlóan a magyar állampolgárságot kedvezményes honosítási eljárásban szerezheti meg, így a kérelem benyújtása előtt nyolc év helyett elég három évig Magyarországon lakni, illetve tíz év bejegyzett élettársi kapcsolat után magyarországi tartózkodás nélkül is jogosultak állampolgárságot kérvényezni. Ezekkel a lehetőséggel az élettársak nem élhetnek. Fontos tudni, hogy a három év tartózkodás a lakcímkártya (letelepedési engedély) megszerzésétől indul.
Bejegyzett élettársi kapcsolat külföldi személlyel
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy nem magyar állampolgárok is bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessenek, abban az esetben, ha a pár legalább egyik tagja magyar állampolgár vagy Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének az nem akadálya, ha a pár egyik vagy mindkét tagja olyan állam állampolgára, amely nem ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét.
A külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon csak akkor lehet elismertetni, ha azt a törvény hatálybalépése, vagyis 2009. július 1. után létesítették. Ha a pár korábban külföldön bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött, azt Magyarországon meg kell ismételni. A 2009. július 1. után létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot nem kell újra megkötni, de Magyarországon is anyakönyveztetni kell, ez az ún. hazai anyakönyvezés. A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságok hazai anyakönyvezését a hatóságok megtagadják. Ha a pár szeretné jogait itthon is érvényesíteni, a házasság külföldi megkötését követően Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük.
Menedékjog
A vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján Magyarország is menekültstátuszt biztosít azoknak az embereknek, akik faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés miatti üldöztetés miatt nem kívánnak hazájukba hazatérni. A menekültként elismert személyek csak az önkormányzati választásokon rendelkeznek választójoggal, ezen túl azonban a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg őket.
A menedékjogról szóló törvény kifejezetten nevesíti a szexuális irányultságot mint olyan társadalmi csoporthoz tartozást, amely az üldöztetést megalapozhatja. Bár a törvény a nemi identitást nem nevesíti, a gyakorlatban a transznemű személyek is kaphatnak menekültstátuszt.
A menekültügyi eljárás során a hatóságok azt vizsgálják, hogy valóban üldözik-e az LMBTQI embereket az adott országban, illetve biztonságos országnak minősül-e az adott ország. A vonatkozó EU jogszabályok alapján a menekültkérelmet az az ország bírálja el, ahol a menedékkérő először az EU területére lépett, ugyanakkor a hazai menekültügyi rendszer leépülése miatt nem minden esetben küldik vissza Magyarországra a menedékkérőket, akkor sem, ha itt léptek az EU területére.
A menedékkérelmek benyújtását jelentősen nehezíti, hogy a legtöbb esetben a kérelem benyújtására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező a beutazás előtt az arra kijelölt külképviseleten szándéknyilatkozatot nyújtott be, és beutazását a magyar hatóságok engedélyezik.
A menedékkérők nem kötelesek a befogadó állomásokon lakni, kérvényezhetik magánszálláson történő elhelyezésüket, különösen, ha biztonságuk érdekében erre szükség van.
További részletes és hasznos információkat találsz a témával foglalkozó kiadványunkban.
Ha a kérdésedre esetleg nem kaptál választ, akkor keresd fel a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatát.