Transzneműség, tranzíció

Az alábbi szócikkben a transzneműséggel, illetve a tranzícióval kapcsolatos alapismereteket gyűjtjük össze. Természetesen ez nem minden, amit a transzneműségről tudni lehet, így ha további kérdéseid lennének, nyugodtan keresd fel kollégáinkat a hatter@hatter.hu címen, vagy érdeklődj transz szervezeteknél, úgy mint a Transvanilla Transznemű Egyesület vagy a Prizma Transznemű közösség.

A nemi identitáshoz és nemi jellegekhez kapcsolódó fogalmak és definíciók

Gyakori vélekedés, melyet talán már te is sokszor hallottál, hogy az ember nemisége kétosztatú: vagy férfi, vagy nő, és ezt kizárólag az elsődleges nemi jellegei vagy a kromoszómái határozzák meg. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. 

A (biológiai) nemi jellegek (vagy jellemzők) kifejezés az elsődleges és másodlagos nemi jellegzetességekre utal, beleértve a géneket és a hormonokat. A hivatalos nemet általában születéskor jelölik ki, és hagyományosan két, egymást kölcsönösen kizáró kategória valamelyikébe sorolják be: férfi vagy nő. Ez a besorolás azonban nem tükrözi sok ember (például az interszex emberek) valódi identitását, és előfordulhat, hogy a születéskor meghatározott nem nem felel meg az illető nemi önkifejezésének vagy nemi identitásának. 

A nemi identitás minden ember belső, egyéni megélése arról, hogy melyik nemhez tartozik. Ez nem feltétlenül egyezik meg a születéskor kijelölt nemmel, és nem feltétlenül illeszkedik a bináris (férfi/női) kategóriákba.

Nemi önkifejezésnek nevezzük azt, ahogyan a megélt nemünket prezentáljuk a környezetünk felé. Ez magában foglalhatja az öltözködést, sminkelést, hajviseletet vagy akár a gesztusainkat is. A nemi önkifejezés lehet feminin (nőies) vagy maszkulin (férfias), mely kifejezések jelentéstartalma koronként és társadalmanként változik, azonban itt is beszélhetünk további kategóriákról, például az androgün, vagy nem-semleges kifejezésről.

A fent részletezett fogalmak egymás közötti relációja alapján az alábbi kategóriákat különböztethetjük meg: 

Ciszneműnek nevezzük azokat a személyeket, akiknek a nemi identitása megegyezik a születésekor kijelölt nemével, például mikor valakinek a születésekor kijelölt neme és a nemi identitása egyaránt nő vagy férfi.

A transz/transznemű ernyőfogalom olyan emberekre, akiknek nemi identitása és/vagy nemi önkifejezése eltér a születésükkor kijelölt nemüktől. A transz emberek nemi identitásukat többek között öltözködéssel, vagy testük megváltoztatásával (néha sebészeti beavatkozások és/vagy hormonterápia segítségével) fejezhetik ki. Amikor a transzneműségről beszélünk, általában két alcsoport szokott felmerülni. A bináris transzneműek közé tartoznak a transz férfiak, akiknek születésükkor női nemet jelöltek ki, ugyanakkor férfi vagy túlnyomórészt férfias nemi identitással rendelkeznek. A transz nőknek születésükkor kijelölt neme férfi volt, és nő vagy túlnyomórészt nőies nemi identitással rendelkeznek.

A nem binárisok olyan személyek, akik nem kizárólag férfiként vagy nőként azonosítják magukat, hanem a bináris skálán kívülre esnek. Azonban míg néhány nembináris ember transzként is azonosítja magát, nem mindenki azonosul ezzel a jelzővel. Vannak, akik a genderqueer és a nem bináris nemet azonos identitásoknak tartják, míg mások különböző kategóriáknak tekintik őket.

Fontos még beszélni továbbá az interszex emberekről, akik olyan fizikai, hormonális vagy genetikai jellemzőkkel született emberek, akik nem illeszkednek a hagyományos férfi/női kategóriákba, így biológiai értelemben e kategóriák között vagy azokon kívül helyezkednek el. Az interszex állapotoknak számos fajtája létezik, így ez is használatos gyűjtőfogalomként. Az interszex aktivisták általában a „nemi jellemzők” kifejezést használják (például amikor az általuk tapasztalt megkülönböztetésről beszélnek). A „nemi jellemzők” kifejezés azt is kihangsúlyozza, hogy az interszex állapot egy fizikai jelenség, amely csak egy része az egyén identitásának. 

A fent részletezett fogalmakról általánosan elmondható, hogy nem minden érintett tud azonosulni velük, vagy nem minden helyzetben, és természetesen erre nem is kötelezhetőek. Egyéni szinten ezek a kategóriák az öndefiníciót, vagyis önmagunk megértését, társadalmi szinten pedig a különböző kisebbségi csoportok különböző szükségleteinek feltérképezését szolgálják.

Tranzíció

A tranzíció az a folyamat, amikor az egyén a nemi diszfória kezdetétől eljut addig a pontig, amíg összhangba kerül a nemi identitásával. Ez rendszerint egy érzéssel kezdődik, majd egy, a folyamat elkezdésére irányuló döntéssel folytatódik. Fontos megjegyezni, hogy a tranzíció nem kizárólag a férfi → nő vagy nő → férfi bináris skálán történik: a folyamat a személy belső önképének és külső, fizikai megjelenésének összehangolásáról szól. A tranzícióra való igény gyakran együtt jár az ún. nemi diszfóriával. A nemi diszfória, vagy nemi szerep diszfória az ember születéskor megállapított neme és a nemi identitása közötti eltérés miatt tapasztalt elégedetlenség, szorongás, diszkomfort érzés. Ez az érzés olyan erős is lehet, hogy komoly károkat okozhat a személy mentális egészségében. Sok transz ember megtapasztalja ezt az érzést, de nem mindegyikük, és a megélések is nagyon különbözőek lehetnek. 

A tranzíció folyamata az alábbi szakaszokon megy, vagy mehet végbe:

Társadalmi tranzíciónak nevezzük azt, mikor az egyén a születési nemétől eltérő nemi identitását a környezete elé tárja és megfogalmazza feléjük az igényt, hogy aszerint kezeljék. Arról, hogy az előbújás hogyan történik, itt olvashatsz bővebben.

Orvosi, vagy medikális tranzíciónak nevezzük a nemi diszfória mérséklését olyan beavatkozások igénybevételével, amik a nemi identitással harmonikus testképet eredményeznek a transznemű egyének számára (pl. hormonkezelés, nemi korrekciós műtétek, FFS, egyéb plasztikai beavatkozás, nem-invazív szépészeti beavatkozások, kétoldali hereeltávolítás, stb.). Ezen beavatkozások összességét nemi megerősítő beavatkozásoknak hívjuk. Az orvosi tranzíció még a legprogresszívebb országokban is szigorúan szabályozott és szakember felügyelete mellett történik, továbbá kiskorúak nem, vagy csak speciális esetekben vehetik igénybe. 

Az orvosi tranzícióval kapcsolatos további, naprakész részletekért javasoljuk felkeresni a Transz Zóna zárt Facebook csoportot.

A nem jogi elismerése, avagy jogi tranzíció az a folyamat, amelynek során az állam jogilag elismeri egy transz személy nemét. (A közbeszédben nem- és névváltoztatásnak is szokták hívni.) Az államok különböző feltételeket szabhatnak annak meghatározására, hogy ki jogosult rá. A kényszersterilizálás, a kényszerválás, a mentális betegség kötelező diagnózisa vagy a korhatár olyan feltételek, amelyek sérthetik a nemük jogi elismerését kérvényező személyek emberi jogait. A transz és egyes interszex emberek megélhetését és biztonságát alapvetően befolyásolja az, ha nevük és nemük helyesen van feltüntetve az okmányaikban. Enélkül nehezebben vagy egyáltalán nem részesülnek olyan egészségügyi ellátásban, amire szükségük van, magyarázkodniuk kell az állásinterjúkon vagy diszkrimináció érheti őket lakáskeresésnél, banki ügyintézésnél, amikor időpontot kérnek, vagy amikor hitel- vagy bankkártyával fizetnek az üzletekben. Azokban az országokban, ahol jogilag nem ismerik el a transz és interszex emberek nemét (pl. Magyarországon), gyakran kénytelenek nemi identitásukról beszélni olyan helyzetekben, ahol hivatalos nevüket kell használniuk, ami sérti a magánélethez és méltósághoz való jogukat, és potenciális zaklatásnak vagy megkülönböztetésnek teszi ki őket.

A nem jogi elismeréséről itt olvashatsz bővebben.

Fontos kiemeleni továbbá, hogy ezek a szakaszok nem mindig járnak kéz a kézben, a transzneműek között egyénenként változó, hogy mikortól tekintik befejezettnek a saját tranzíciójukat. Van, akinek elég ha a szűk környezete a nemi identitása szerint kezeli, és van, aki a nemi megerősítő műtétek mellett dönt. Ezt továbbá nagyban befolyásolhatják olyan tényezők mint a lakhely, az anyagi lehetőségek vagy épp az egészségügyi állapot, így megkérdőjelezni valaki nemi identitását pusztán azért, mert nem szeretné magát alávetni bizonyos beavatkozásoknak rendkívül bántó tud lenni.