Külföldön kötött azonos nemű házasságok elismerése

Magyarországon a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat nem ismerik el, ugyanakkor lehetőség van ugyanezen személyeknek bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni a külföldi házasságot követően. 

A magyar jog az azonos nemű párok házasságát nem ismeri el: nemcsak a Polgári Törvénykönyv (4:5. §) határozza meg a házasságot egy nő és egy férfi kapcsolataként, de az Alaptörvény [L) cikk] is. A nemzetközi magánjogról szóló törvény [26. § (1)] alapján egy házasság Magyarországon akkor érvényes, ha mindkét fél joga szerint érvényes, így ha legalább az egyik fél csak magyar állampolgár, a házasság érvénytelen. Ha a házasság mindkét fél joga szerint érvényes, akkor a hatóságok az ún. közrendi klauzulára [12. §] hivatkozva utasítják el a házasságok elismerését. 

A magyar jog ugyanakkor 2009 óta ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, amely a házassággal közel megegyező jogokat biztosít az azonos nemű pároknak. A jogszabályok ugyanakkor nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként kellene elismerni. 2017-ben és 2022-ben is született olyan bírósági ítélet, amely a nemzetközi magánjog alapelveiből levezette az ilyen formában történő elismerést, de ezeket később a Kúria a 2017-es ítélet esetén formai, 2022-es ítélet esetén pedig érdemi okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte. A Kúria szerint ugyanis kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a külföldön kötött házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő hazai anyakönyvezésre. 

Mivel a külföldön kötött, azonos neműek közötti házasságok a fentiek alapján a magyar jog szerint nemlétezőek, a magyar jog szerint az ilyen párok „sima” élettársnak minősülnek, az élettársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak rájuk. 

Abból, hogy az azonos neműek között külföldön kötött házasságok a magyar jog szerint nemlétezőek az is következik, hogy azok nem képezik akadályát annak, hogy ugyanaz a két személy Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsen. Ennek feltétele csupán az, hogy legalább az egyik fél magyar állampolgár legyen, vagy rendelkezzen Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel. Ezt a lehetőség az Igazságügyi Minisztérium írásban több alkalommal, többek között itt is megerősítette. 

A gyakorlatban nehézséget jelenthet, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás során a külföldi félnek okirattal kell igazolnia többek között családi állapotát (a bemutatandó egyéb okiratok listája itt található), márpedig egy ilyen igazoláson ő házasként szerepel; ez formálisan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadálya lenne. Erre az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen külföldi személyeknek a családi állapotuk igazolására két okiratot kell benyújtaniuk: 

• a külföldi házassági anyakönyvi kivonatot; és
• a házasságkötést megelőző családi állapotot igazoló okiratot; ez lehet a házasságkötést megelőzően kiállított okirat (pl. családi állapot igazolása, házasságkötést megelőző jegyzőkönyv, stb.), vagy most kiállított, de a házasságkötést közvetlenül megelőző időpontban fennálló családi állapotot igazoló okirat.

A fenti iratokat, amennyiben azok nem magyar nyelvűek, hiteles fordítással kell ellátni. Az Európai Unión kívüli országokból származó okiratokat a fordítást megelőzően diplomáciai felülhitelesítéssel vagy apostille-lal kell ellátni. 

Álláspontunk szerint az a gyakorlat, amely a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismeri el diszkriminatív és súlyosan sérti a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot is. Az újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése felesleges adminisztratív és pénzügyi terhet jelent a pároknak (a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez külföldről újabb okiratokat kell beszerezni, azokat drága felülhitelesítési eljárásnak alávetni, hiteles fordítással ellátni, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez Magyarországra utazni), ráadásul ilyen esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének dátuma a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének dátuma, nem pedig a házasság létesítésének dátuma lesz. Emiatt a pár tagjai különböző, a házasság hosszához kapcsolódó kedvezményektől (pl. honosítás) eshetnek el, illetve jogbizonytalanság alakulhat ki a bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően szerzett vagyon közös vagyon jellege kapcsán is.

Ez ügyben számos jogi eljárásban biztosítunk képviseletet, ezek jelenleg egyrészt az Alkotmánybíróság, másrészt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt vannak folyamatban. Emellett jogalkotási javaslattal is fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz, amelyet a Minisztérium elutasított. Panasszal éltünk az Európai Bizottságnál is, mivel a fenti gyakorlat bizonyos esetekben az EU joga alapján biztosított szabad mozgás jogát, ill. erre vonatkozóan az Európai Unió Bíróságának Coman-ügyben hozott ítéletét sérti. Ezen eljárások lezárultáig a fent leírtak jelenthetnek gyakorlati megoldást.

A Háttér Társaság a külföldi házasságok hazai elismeréséért folytatott stratégiai pereskedési, érdekérvényesítési és jogtudatosság-növelő tevékenységét részben az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.