Külföldön kötött azonos nemű házasságok elismerése

Magyarországon a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat nem ismerik el, ugyanakkor lehetőség van ugyanezen személyeknek bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni a külföldi házasságot követően. 

A magyar jog az azonos nemű párok házasságát nem ismeri el: nemcsak a Polgári Törvénykönyv (4:5. §) határozza meg a házasságot egy nő és egy férfi kapcsolataként, de az Alaptörvény [L) cikk] is. A nemzetközi magánjogról szóló törvény [26. § (1)] alapján egy házasság Magyarországon akkor érvényes, ha mindkét fél joga szerint érvényes, így ha legalább az egyik fél csak magyar állampolgár, a házasság érvénytelen. Ha a házasság mindkét fél joga szerint érvényes, akkor a hatóságok az ún. közrendi klauzulára [12. §] hivatkozva utasítják el a házasságok elismerését. 

A magyar jog ugyanakkor 2009 óta ismeri a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, amely a házassággal közel megegyező jogokat biztosít az azonos nemű pároknak. A jogszabályok ugyanakkor nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek szerint a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként kellene elismerni. 2017-ben és 2022-ben is született olyan bírósági ítélet, amely a nemzetközi magánjog alapelveiből levezette az ilyen formában történő elismerést, de ezeket később a Kúria a 2017-es ítélet esetén formai, 2022-es ítélet esetén pedig érdemi okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte. A Kúria szerint ugyanis kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a külföldön kötött házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő hazai anyakönyvezésre. 

Mivel a külföldön kötött, azonos neműek közötti házasságok a fentiek alapján a magyar jog szerint nemlétezőek, a magyar jog szerint az ilyen párok „sima” élettársnak minősülnek, az élettársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak rájuk. 

Ha a pár külföldön a házasságkötés előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, azt lehet hazai anyakönyveztetni akkor is, ha közben a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnt, amiatt, hogy a felek egymással házasságot kötöttek. Mivel az azonos neműek közötti házasságot a magyar jog nemlétezőnek tekinti, az azt megelőzően kötött bejegyzett élettársi kapcsolat a magyar jog szerint továbbra is fennáll.

Abból, hogy az azonos neműek között külföldön kötött házasságok a magyar jog szerint nemlétezőek az is következik, hogy azok nem képezik akadályát annak, hogy ugyanaz a két személy Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsen. Ennek feltétele csupán az, hogy legalább az egyik fél magyar állampolgár legyen, vagy rendelkezzen Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel. Ezt a lehetőség az Igazságügyi Minisztérium írásban több alkalommal, többek között itt is megerősítette. 

A gyakorlatban nehézséget jelenthet, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás során a külföldi félnek okirattal kell igazolnia többek között családi állapotát (a bemutatandó egyéb okiratok listája itt található), márpedig egy ilyen igazoláson ő házasként szerepel; ez formálisan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadálya lenne. Erre az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen külföldi személyeknek a családi állapotuk igazolására két okiratot kell benyújtaniuk: 

• a külföldi házassági anyakönyvi kivonatot; és
• a házasságkötést megelőző családi állapotot igazoló okiratot; ez lehet a házasságkötést megelőzően kiállított okirat (pl. családi állapot igazolása, házasságkötést megelőző jegyzőkönyv, stb.), vagy most kiállított, de a házasságkötést közvetlenül megelőző időpontban fennálló családi állapotot igazoló okirat.

A fenti iratokat, amennyiben azok nem magyar nyelvűek, hiteles fordítással kell ellátni. Az Európai Unión kívüli országokból származó okiratokat a fordítást megelőzően diplomáciai felülhitelesítéssel vagy apostille-lal kell ellátni. 

Álláspontunk szerint az a gyakorlat, amely a külföldön, azonos nemű párok által kötött házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismeri el diszkriminatív és súlyosan sérti a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot is. Az újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése felesleges adminisztratív és pénzügyi terhet jelent a pároknak (a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez külföldről újabb okiratokat kell beszerezni, azokat drága felülhitelesítési eljárásnak alávetni, hiteles fordítással ellátni, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez Magyarországra utazni), ráadásul ilyen esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének dátuma a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének dátuma, nem pedig a házasság létesítésének dátuma lesz. Emiatt a pár tagjai különböző, a házasság hosszához kapcsolódó kedvezményektől (pl. honosítás) eshetnek el, illetve jogbizonytalanság alakulhat ki a bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően szerzett vagyon közös vagyon jellege kapcsán is.

Az Alkotmánybíróság 2025 májusában megállapította, alaptörvény-ellenes mulasztás, hogy a jogalkotó nem rendezte ezt a kérdést, az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kell meghoznia mulasztást orvosló törvényt. Az Alkotmánybíróság mellett folyamatban vannak eljárások az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is. Emellett panasszal éltünk az Európai Bizottságnál is, mivel a fenti gyakorlat bizonyos esetekben az EU joga alapján biztosított szabad mozgás jogát, ill. erre vonatkozóan az Európai Unió Bíróságának Coman-ügyben hozott ítéletét sérti. Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelő jogszabály megalkotásáig a fent leírtak jelenthetnek gyakorlati megoldást.

A Háttér Társaság a külföldi házasságok hazai elismeréséért folytatott stratégiai pereskedési, érdekérvényesítési és jogtudatosság-növelő tevékenységét részben az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi. 

Utoljára frissítve: 2025. június 20.