Külföldiek | Háttér Társaság

Külföldiek

Kulcsszavak: 
jog, bevándorlás, menekültek

Hogyan szerezhetsz vízumot, tartózkodási engedélyt, letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot azonos nemű párod számára? Ki minősül menekültnek, és milyen jogokkal rendelkezik? A kiadvány letölthető PDF formátumban is.

Ez a tájékoztató azoknak a nem magyar állampolgároknak szól, akik Magyarországra szeretnének látogatni, vagy azt tervezik, hogy hosszabb távra Magyarországra költöznek. 

A törvények összefoglalóan harmadik országbeli állampolgárként hivatkoznak azokra, akik nem az Európai Unió egyik tagállamának állampolgárai, így a magyarországi tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során sok helyen találkozhatunk ezzel a fogalommal. 

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) közösség tagjai ebben a folyamatban sajátos kihívásokkal nézhetnek szembe. Ez a tájékoztató választ ad az ő ügyeikben leggyakrabban felmerülő kérdésekre, és bemutatja a jogszerű beutazással és tartózkodással kapcsolatos magyarországi gyakorlatot. 

Fontos, hogy ez az útmutató csak alapvető információkat tartalmaz, és csak a leginkább relevánsabb tartózkodási jogcímeket mutatja be röviden. Mivel minden ügy egyéni, ezért könnyen lehet, hogy az itt található információk nem elegendőek adott minden ügy hatékony megoldásához. Az LMBTQI közösség tagjai számára általános jogi segítséget bevándorlási és tartózkodási ügyekben a Háttér Társaság és a Menedék Egyesület, menedékjogi és kiutasítással kapcsolatos ügyekben pedig a Magyar Helsinki Bizottság tud nyújtani. Az itt tartózkodás során felmerült egyéb, nem jogi problémák gyakorlati megoldásában is érdemes a Menedék Egyesület segítségét kérni. Elérhetőségeik megtalálhatóak a kiadvány végén.

90 napnál rövidebb tartózkodás

Ez a tájékoztató elsősorban azoknak nyújt iránymutatást, akik 180 napon belül 90 napot meghaladó időre tervezik a magyarországi tartózkodásukat. Ez egy fontos választóvonal, mert a 90 napnál rövidebb tartózkodás esetén nem kell tartózkodási engedélyt vagy letelepedési engedélyt kérni. 

Ez nem jelenti azonban azt, hogy ha valaki nem tervez hosszabb távon az országban élni, hanem csak például családot, barátokat látogatna, vagy nyaralni utazna Magyarországra, minden további nélkül itt tölthet 90 napot. Vannak olyan államok, amelyek polgárai külön vízum nélkül, az útlevelük felmutatásával átléphetik a határt, és ettől a pillanattól kezdve jogszerűen itt lehetnek 90 napig. 

A legtöbb nem uniós ország állampolgára azonban csak érvényes vízummal utazhat be. Vízumot Magyarország nagykövetségein lehet kérni. A kérelemnél meg kell jelölni, hogy milyen célból szeretne a kérelmező beutazni az országba. Ilyen lehet a családlátogatás is, ami az azonos nemű párokra is vonatkozhat - ezzel kapcsolatban a családi együttélési célú tartózkodási engedélynél leírtak értelemszerűen irányadók.

Magyarországon a külföldiek beutazásával és tartózkodásával foglalkozó hatóság az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF). Az OIF az általános idegenrendészeti és menekültügyi hatóság. Az OIF több igazgatóságra és osztályra tagozódik, amelyek külön-külön foglalkoznak a tartózkodási és letelepedési engedélyekkel, az uniós állampolgárok regisztrációjával, a menedékkérőkkel, valamint az illegálisan itt tartózkodó külföldiek kiutasításával és kitoloncolásával. 

Uniós állampolgárok és családtagjaik

szabad mozgás az Európai Unió egyik alapelve, és az uniós polgárok egyik legfontosabb szabadsága. Így három hónapig bármely tagállamban szabadon tartózkodhatnak egy másik tagállam állampolgárai, ehhez nincsen szükség semmilyen hatósági eljárásra.

Ha az Európai Unió más országainak állampolgárai három hónapot meghaladóan tartózkodnak Magyarországon bármilyen okból, akkor viszont be kell jelentkezniük az OIF-nál. Nekik az OIF regisztrációs igazolást ad. Ekkor igazolniuk kell a jövedelemszerzés vagy a tanulmányok folytatását, de legalább azt, hogy elég anyagi fedezettel rendelkeznek ahhoz, hogy magyarországi tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a szociális ellátórendszernek. 

A nem magyar uniós állampolgár harmadik országbeli állampolgár házastársa vagy bejegyzett élettársa is jogosult arra, hogy vele együtt Magyarországon családtagként éljen. Az OIF családtagként engedélyezheti a “sima” (nem bejegyzett) élettárs családtagként történő tartózkodását is. A családtagnak tartózkodási kártya iránti kérelmet kell benyújtania az OIF-nál. A kérelemmel együtt igazolni kell a családi kapcsolatot és a magyarországi megélhetést is.

Bár a bevándorlási jogszabályok a bejegyzett élettársakat a családtagok között nem említik, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben szereplő általános utalószabály miatt a házastárs fogalmába a bejegyzett élettársakat is bele kell érteni, így a bejegyzett élettárs szintén jogosult családtagként Magyarországon tartózkodni. 

Családtagnak minősül, így jogosult Magyarországon tartózkodni az uniós állampolgár házastársa, bejegyzett élettársa és a 21 évnél fiatalabb, eltartott gyermeke is.

Az öt évet meghaladó, folyamatos magyarországi tartózkodás után válik az uniós állampolgár (és vele együtt a harmadik országbeli családtagja, ideértve házastársa vagy bejegyzett élettársa is) jogosulttá az állandó tartózkodás jogára. Ez határozatlan idejű tartózkodásra jogosít fel. Az ország tartós elhagyása, egy másik tagállamba vagy nem uniós országba költözés esetén azonban az OIF visszavonja az állandó tartózkodási jogot igazoló kártyát. A tartózkodás akkor folyamatos, ha az uniós állampolgár, illetve családtagja egy évben több, mint hat hónapot Magyarországon tölt.

A magyarországi tartózkodás joga fennmaradhat akkor is, ha megszűnik annak eredeti jogalapja, például ha felbomlik a családi kapcsolat. Ebben az esetben javasoljuk az egyik jogvédelemmel foglalkozó szervezet megkeresését, hogy az egyéni helyzet és az ügyben felmerült összes körülményt mérlegelve segíthessenek megállapítani, fennmarad-e a magyarországi tartózkodási jog.

Tartózkodási engedélyek harmadik országbeli állampolgároknak

Általános szabályok

Ha valaki hosszabb távú magyarországi tartózkodást tervez, a legkézenfekvőbb valamelyik tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani. A tartózkodási engedély mindig célhoz kötött, vagyis csak olyan (tervezett és) igazolt magyarországi tartózkodás érdekében adja ki a hatóság, amelyet a törvény lehetővé tesz. Alább részletesebben csak a leggyakrabban előforduló tartózkodási engedélyeket mutatjuk be.

Az engedély iránti kérelmet egy formanyomtatványon kell benyújtani, személyesen, általában Magyarország egyik külképviseletén. A kérelemhez csatolni kell az összes bizonyítékot, amit az adott tartózkodási engedély megszerzésének feltételéül a törvény előír, valamint be kell fizetni a kérelmezési díjat is. 

Ha a hatóság helyt ad a kérelemnek, vagyis engedélyezi a magyarországi tartózkodást, akkor először a külképviselet állít ki egy magyarországi beutazásra feljogosító vízumot. Ez a vízum a beutazástól számítva legfeljebb 30 napig érvényes, ennyi időn belül kell a kérelmezőnek átvennie a tartózkodási engedélyt a hatóságtól. Az utazás megtervezésére azonban van idő, általában nem muszáj azonnal Magyarországra utazni, ha megkapja valaki a vízumot.

Kivételesen az OIF-nál is be lehet nyújtani a tartózkodási engedély iránti kérelmet annak, aki vízummentesen is beutazhat 90 napra az Európai Unióba, vagy aki jelenleg Magyarországon tartózkodik, és a külföldre utazás méltánytalanul nagy hátrányt jelentene számára. Az utóbbi körbe tartozó személyeknek ehhez a kérelemmel együtt egy másik kérelmet is be kell nyújtaniuk, amelyben le kell írniuk, hogy az ő egyéni esetükben miért jelentene aránytalanul nagy terhet, ha nem nyújthatnák be Magyarországon a tartózkodási engedély iránti kérelmüket. Ez a méltányossági kérelem, amelynek az OIF valóban csak nyomós okkal ad helyt.

A tartózkodási engedély iránti kérelmek tartalma és a csatolandó dokumentumok listája a céltól függően más. Mindegyikben közös azonban, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell az alábbiakkal:

  • érvényes útlevél;
  • magyarországi tartózkodási hely (szállás);
  • a magyarországi megélhetést és a hazautat is biztosító anyagi fedezet (pl. megtakarítás, jövedelem, közvetlen családtag rendszeres támogatása);
  • teljeskörű egészségbiztosítás, vagy elengedő anyagi fedezet az esetlegesen felmerülő egészségügyi költségekre.

Nem kaphat tartózkodási engedélyt az, akivel szemben korábban beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, ha még nem teltek el a tilalomban meghatározott évek. Az sem kaphat tartózkodási engedélyt, aki magyarországi tartózkodása az ország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetné.

A szállást (magyarországi tartózkodási helyet) mindig a valóságnak megfelelően kell bejelenteni. A szálláshely az, ahol a külföldi állampolgár magyarországi tartózkodása alatt életvitelszerűen él. Ez lehet például egy bérelt lakás, saját tulajdon, kollégium, vagy a kérelmező párja által biztosított közös lakás. Ha ez a cím később megváltozik (pl. költözés miatt), azt is be kell jelenteni.

Az egészségbiztosításnak teljeskörűnek kell lennie és a tartózkodás teljes idejét le kell fednie. Ez az egyes tartózkodási engedélyeknél eltérően valósulhat meg: munkavállalás és tanulmányok folytatása esetén a járulékfizetéssel, más esetben  magánbiztosítóval vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött egyéni szerződés alapján. 

A kérelem benyújtásakor mindenkinek kötelezően nyilatkoznia kell (többek között) a HIV-státuszáról. HIV-szűrés elvégzésére azonban nincs szükség, csak a korábban ismertté vált HIV-státusz bejelentésére. Az OIF korábbi gyakorlatában többször elutasította azok kérelmét, akik HIV-vel éltek, függetlenül attól, hogy kaptak-e gyógyszeres kezelést. Ez a gyakorlat azonban előítéletes és jogellenes, pusztán csak a HIV-státusz nem lehet kizáró ok a tartózkodási kérelemről való döntés során. A Háttér Társaság tapasztalata  szerint azonban eddig minden, a HIV-státuszra hivatkozó elutasító határozatot az azokkal szemben benyújtott sikeres fellebbezések eredményeként megváltoztatott az OIF, elismerve így, hogy jogellenes volt az elutasítás. A Háttér Társaságnak küldött levelében az OIF (akkori nevén Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) főigazgatója is elismerte: “Az idegenrendészeti hatóság kizárólag a külföldiek HIV-fertőzöttsége okán nem tagadhatja meg a beutazásukat, valamint a Magyarországon történő tartózkodásukat.” Érdemes ezért erre a levélre hivatkozni akkor, ha valaki ezzel ellentétes álláspontot tapasztal a bevándorlási ügyintézése során.

Fontos ezért, hogy HIV-státusza senkit ne tántorítson el a tartózkodási engedély kérelmezésétől. 

Ha az OIF elutasítja a tartózkodási engedély iránti kérelmet, a döntés ellen 8 napon belül fellebbezést lehet benyújtani. Ebben meg kell indokolni, hogy miért jogellenes a döntés. A fellebbezéssel együtt meg kell fizetni annak díját is. A fellebbezést az OIF erre kijelölt osztálya bírálja el. Ha az OIF másodfokon is elutasítja a kérelmet, akkor bírósághoz lehet fordulni. 

A tartózkodási engedély érvényessége lejártával nem kell elölről kezdeni az egész folyamatot. Az engedély hosszabbítása iránti kérelmet közvetlenül az OIF-nál kell benyújtani. Ezt 2023. január 1-től már kötelezően online kell intézni, az enterhungary.hu felületen. A hosszabbítás iránti kérelemhez is mellékelni kell a tartózkodási cél fennállását igazoló bizonyítékokat. A kérelmet legkésőbb a tartózkodási engedély lejárta előtt harminc nappal kell benyújtani. Ha nem a meglévő engedélyét szeretné valaki hosszabbítani, hanem más célból szeretne újat kérni, akkor is az OIF-nál kell beadni a kérelmet. Ennek legtipikusabb esete az, ha valaki tanulmányai végeztével Magyarországon vállal munkát, hiszen ekkor tanulmányi célú tartózkodási engedélye helyett munkavállalási célú tartózkodási engedélyt fog kérni.

Előfordulhat, hogy az OIF nem hoz döntést a tartózkodási engedély hosszabbításáról mielőtt az lejárna. Ekkor egy ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el a kérelmezőt addig, ameddig tart a hosszabbítási eljárás. Ezzel az igazolással azonban nem lehet szabadon külföldre utazni, még más EU-tagállamokba sem. Ha valakinek ki kell lépnie az Európai Unióból, mielőtt megkapta új tartózkodási engedélyét, attól a határon elveszik az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolását, és csak akkor térhet vissza, ha távollétében a tartózkodási engedélyt meghosszabbították. Ha valaki ebbe a helyzetbe kerül, javasoljuk, keresse fel az ország elhagyása előtt az egyik jogvédelemmel foglalkozó szervezetet és kérjen tanácsot.

Tartózkodási engedély a családi együttélés céljából (családegyesítés)

Ez a tartózkodási engedély arra szolgál, hogy egy magyar állampolgár vagy Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár családtagja vele együtt jogszerűen élhessen az országban.

A törvény szerint elsősorban a házastárs és a kiskorú gyerekek kérhetnek ilyen típusú tartózkodási engedélyt. 

Magyarországon két azonos nemű ember nem köthet házasságot, ahhoz nagyon hasonló bejegyzett élettársi kapcsolatot viszont igen. Mivel házastárs fogalmába a bejegyzett élettársakat is beleértjük, a bejegyzett élettárs szintén jogosult a családi együttélési célú tartózkodási engedélyre. A Háttér Társaságnak küldött válaszában az OIF (akkori nevén: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal) Idegenrendészeti Igazgatósága is megerősítette, hogy ez a helyes jogértelmezés. Érdemes ezért erre a levélre hivatkozni akkor, ha valaki ezzel ellentétes álláspontot tapasztal a bevándorlási ügyintézése során.

Fontos megjegyezni, hogy ha a pár egyik tagja magyar állampolgár, akkor a külföldön kötött házasságra vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt hazai anyakönyvezték, amelyre külön eljárás vonatkozik. A külföldön kötött bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése problémamentes. 

Magyarország az elmúlt években azonban következetesen megtagadták a külföldön, az ott hatályos jogszabályok alapján azonos nemű párok által érvényesen kötött házasságok elismerését és hazai anyakönyvezését bejegyzett élettársi kapcsolatként. Ez ellentétes az Európai Unió Bíróságának (EUB) a nagyhatású Coman ügyben lefektetett jogértelmezése, amely minden uniós tagállamra kötelező. Az EUB szerint ugyanis az egyik tagállamban kötött házasság alapján minden tagállamnak el kell ismernie a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási jogát, mivel az uniós jogban a „házasság” egy általános fogalom, és azt nem lehet szűkítően értelmezni. 

Jelenleg az jelent gyakorlati megoldást, ha a felek Magyarországon a külföldi házasságkötés előtt vagy azt követően bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek. Utóbbinak nem akadálya az, ha korábban megházasodtak, mivel az azonos neműek közötti házasságot a magyar jog érvénytelennek tekinti. 

A másik lehetőség az ‘egyéb célú tartózkodási engedély’. Megértjük, hogy ezt sokak számára megalázónak tűnhet, hiszen családként nem elérhető számukra a családi egység elősegítésére létrehozott tartózkodási engedély. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a család valóban együtt legyen, és erre a gyakorlatban ez a tartózkodási engedély tud megoldást nyújtani.

gyerekek, akiknek csak az azonos nemű pár egyik tagja hivatalosan a szülője, csak vele együtt és rá tekintettel kaphatnak tartózkodási engedélyt.

A családi együttélési célú tartózkodási engedély önmagában nem jogosít munkavégzésre. Ehhez az összevont kérelmezési eljárás keretében kell kérelmet benyújtani, amelyben a munkavállalási célú tartózkodási engedély szabályai érvényesek. A különbség annyi, hogy ebben az esetben az OIF egy eljárásban bírálja el a két célra – vagyis a családi együttélésre és a munkavállalásra – alapított kérelmet. Ugyanez az eljárás akkor is, ha valaki már rendelkezik családegyesítési célú tartózkodási engedéllyel, és ezt követően szeretne munkát vállalni.

A családi együttélési célú tartózkodási engedély birtokában ugyanakkor bizonyos harmadik országbeli állampolgárok családtagjai külön kérelem nélkül egyszerűbb eljárásban, vagy külön engedély nélkül vállalhatnak munkát. A menekültek, oltalmazottak, menedékesek, valamint a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel Magyarországon tartózkodók családtagjaira vonatkoznak ilyen könnyítések. A családegyesítési tartózkodási engedéllyel rendelkezők vállalkozók is lehetnek. 

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről és a hazai anyakönyvezésről ebben a kiadványunkban olvashatsz részletesebben.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély

Ezt a tartózkodási engedélyt az kaphatja meg, aki alkalmazottként vagy munkavállalóként dolgozik. A magyarországi élet célja ebben az estben a munkavégzés, ezért a tartózkodás jogszerűsége a munkaviszony meglétéhez igazodik.

Az engedély kiállításának két különleges feltétele van: az egyik a meghatározott munkáltatóval kötött előzetes megállapodás, a másik pedig, hogy ennek a munkáltatónak legyen érvényes munkaerőigény-bejelentése. 

Az előzetes megállapodás nem munkaszerződés, hanem egy szerződés arról, hogy ha a kérelmező megkapja a tartózkodási engedélyt, akkor a munkáltató vállalja, hogy vele munkaviszonyt létesít. A munkáltató ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha rendelkezik érvényes munkaerőigénnyel, amit a munkáltató egyszerűen bejelenthet a Kormányhivatalnál. 

A tartózkodási engedély kérelmezése után az OIF elküldi szakhatósági vizsgálatra a kérelmet. A szakhatóság azt ellenőrzi, hogy nincs-e alkalmas magyar állampolgár álláskereső az adott állásra. A szakhatóság azt is értékeli, hogy a harmadik országbeli állampolgár teljesíti-e a munkáltató elvárásait, amiket a munkaerőigénybe írt. Ezért is fontos, hogy ha például a munkaerőigényben az szerepel, hogy érettségi kell a munkaviszonyhoz, akkor a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgárnak be kell nyújtania az érettségi bizonyítványát és annak hivatalos magyar fordítását. Mivel a szakhatósági engedély az adott munkáltató által kínált konkrét munkára vonatkozik, ha valaki munkahelyet szeretne váltani, ezen az eljáráson az új munkáltatónak is végig kell mennie.

Nincs szükség szakhatósági vizsgálatra, illetve munkaerőigény-bejelentésére, ha az érintett több mint egy éve családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel itt él, és párja külön engedély nélkül is dolgozhat Magyarországon (például mert magyar állampolgár, vagy itt elismert menekült, oltalmazott vagy menedékes). 

Tanulmányi célú tartózkodási engedély

Ezt a tartózkodási engedélyt az kaphatja meg, aki magyarországi köznevelési vagy felsőoktatási intézményben tanul nappali munkarendben. 

Az engedély kiállításának feltétele, hogy az oktatási intézmény felvegye a hallgatót, és hogy a tandíjat a hallgató vagy számára más megtérítse. A tartózkodási engedély érvényességi ideje a tanulmányok folytatásához igazodik. 

Ezzel a tartózkodási engedéllyel összevont kérelmezési eljárás nélkül is lehet munkát vállalni, vagyis nem kell semmilyen további engedélyt kérni ahhoz, hogy jogszerűen dolgozzon valaki a tanulmányai mellett. A munkavállalás ideje azonban hetente legfeljebb harminc óra lehet a szorgalmi időszakban, azon kívül pedig évente legfeljebb kilencvenkilenc napon vagy hatvanhat munkanapon át dolgozhat teljes munkaidőben a hallgató.

A hallgatói jogviszony passziváltatásával a hallgató a jogszabályok szerint nem veszíti el automatikusan a tartózkodási engedélyt, azonban mindenképpen oda kell figyelni arra, hogy a tanulmányokban folyamatosan haladjon előre, különben az OIF megtagadhatja a tartózkodási engedély meghosszabbítását. Tudomásunk van ugyanakkor ezzel ellentétes joggyakorlatról is. Javasoljuk ezért a félévük passziváltatásán gondolkodóknak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az egyik jogvédő szervezettel.

Önkéntes tevékenység célú tartózkodási engedély

Ezt a tartózkodási engedélyt az kérheti, aki egy, arra jogosult szervezettel kötött szerződés alapján vagy az Európai Önkéntes Szolgálat keretében fog a szervezetnek önkéntes munkát végezni. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik civil szervezetnél végzett önkéntes munka alapján kérhető a tartózkodási engedély. 

A tartózkodási engedély érvényességi ideje az önkéntesség idejéhez igazodik, akkor is, ha ez rövidebb, mint egy év. Két évnél az ilyen célú tartózkodás azonban nem lehet hosszabb. 

Jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély

Noha ez a tartózkodási engedély is keresőtevékenység folytatására szolgál, a munkavállalási célú tartózkodási engedélytől az különbözteti meg, hogy ilyet az kaphat, aki önállóan, vállalkozóként vagy gazdálkodóként dolgozik. Egy cég tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője is erre a tartózkodási engedélyre lehet jogosult, a tartózkodási engedély kiadásának ugyanakkor feltétele, hogy a kérelmező meggyőző üzleti tervben bizonyítsa a vállalkozás életképességét.

Egyéb célú tartózkodási engedély

Ezt a típusú tartózkodási engedélyt arra hozták létre, hogy az is jogszerűen élhessen Magyarországon, aki egyik, a törvény által nevesített kategóriába sem illik bele, mégis engedélyezni kell az országban tartózkodását. 

A gyakorlatban a házasságot kötött azonos nemű párok több esetben egyéb célú tartózkodási engedélyt kaptak. Ilyen tartózkodási engedélyt lehet akkor is igényelni, ha valaki azért utazik be az országba, hogy itt párjával bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsen.

Ennél a tartózkodási engedélynél is részletesen be kell mutatni a hatóságnak, hogy mi a tartózkodás pontos célja, és annak megalapozására csatolni kell a releváns iratokat, bizonyítékokat. Ilyen lehet például egy tanfolyam is, amely három hónapnál hosszabb ideig tart, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez kapcsolódó dokumentumok. 

A letelepedés

A huzamos magyarországi tartózkodást teszik lehetővé a letelepedési engedélyek. Ezeket jellemzően akkor lehet kérni, ha valaki hosszabb időn keresztül Magyarországon élt, és szoros szálak kötik az országhoz, ideértve a családi kapcsolatokat – mint például a bejegyzett élettársi kapcsolat – is. 

A letelepedési engedély iránti kérelemhez is csatolni kell azokat az iratokat és bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, valamint teljes körű egészségbiztosítással vagy megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik az esetlegesen felmerülő orvosi ellátásokra. Az egészségbiztosítás és a HIV-státusz, valamint a házasság kapcsán a tartózkodási engedélyeknél írtak itt is irányadóak.

A nemzeti és EK letelepedési engedélyek határozatlan időre szólnak, de néhány esetben vissza lehet őket vonni. Ezek az engedélyek a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosítanak. Külön engedély nélkül lehet például munkát vállalni, bizonyos szociális ellátásokra jogosult lehet a tulajdonosa, és szavazhat a helyi önkormányzati választásokon is.

A gyakorlatban a letelepedési engedélyeknél kifejezetten nagy összegű megtakarítást, vagyont és magas jövedelmet vár el az OIF. Mindkét, itt bemutatott letelepedési engedéllyel lehet lakóhelyet létesíteni, így lakcímártyája is lehet a letelepedetteknek. 

Nemzeti letelepedési engedély

A nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező határozatlan ideig tartózkodhat Magyarországon és külön engedély nélkül vállalhat munkát. Az Európai Unió más tagállamába azonban legfeljebb három hónapra utazhat ezzel az engedéllyel. 

Az engedély feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtása előtt közvetlenül legalább három évig megszakítás nélkül valamilyen tartózkodási engedéllyel Magyarországon tartózkodjon. 

A megszakítás nélküli tartózkodás nem azt jelenti, hogy ezen idő alatt végig Magyarországon kell lenni. Ha a három évben alkalmanként legfeljebb négy hónapra elhagyta az országot, de a külföldi tartózkodás összesen így sem haladta meg a kettőszázhetven napot, akkor az nem minősül a tartózkodás megszakításának.

A nemzeti letelepedési engedélynek további fontos feltétele, hogy csak akkor állítják ki, ha a kérelmező letelepedése Magyarország érdekében áll. Ez például lehet gazdasági, kulturális, stb. érdek. Annak megítélésében, hogy a kérelmező letelepedése valóban Magyarország érdekében áll-e, a hatóságnak széleskörű mérlegelési joga van. Emiatt sokszor kiszámíthatatlan, hogy ki kapja meg az engedélyt.

Nem szükséges a három évnyi megszakítás nélküli tartózkodás, ha a magyar és a külföldi állampolgár a kérelem benyújtása előtt legalább két éve bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítettek. Azt viszont ekkor is vizsgálja a hatóság, hogy a letelepedés Magyarország érdekében áll-e. 

Az engedélyt visszavonhatja az OIF, ha hat hónapnál hosszabb ideig nincs Magyarországon az engedély tulajdonosa, vagy felbomlik az alapjául szolgáló családi kapcsolat (pl. válás miatt). Ha a nemzeti letelepedési engedély tulajdonosa a hat hónapnál hosszabb, legfeljebb kétéves külföldi tartózkodást előre bejelenti, akkor a távollétre hivatkozással nem lehet azt visszavonni. Ez azonban csak akkor van így, ha a külföldi tartózkodás célja nem Magyaroszág tartós vagy végleges elhagyása.

EK letelepedési engedély

Ez a letelepedési engedély huzamos tartózkodási jogot ad az Európai Unióban. Ha a Magyarországon kiállított EK letelepedési engedély tulajdonosa egy másik EU tagállamba szeretne költözni, akkor legkésőbb három hónap ott tartózkodás után tartózkodási engedélyt kell igényelnie. A tagállamok megkönnyíthetik a EK letelepedési engedéllyel rendelkezőknek a tartózkodási engedély kiállítását, ezért mindig érdemes a célország szabályait is megismerni.

A nemzeti letelepedési engedélyhez hasonlóan EK letelepedési engedélynek is feltétele a kérelem benyújtását megelőzően folyamatos magyarországi tartózkodás – ebben az esetben öt évig. Az EK letelepedési engedély esetében a folyamatos magyarországi tartózkodás azt jelenti, hogy az érintett alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre hagyta csak el Magyarországot, és az öt év alatt a külföldi tartózkodások nem haladták meg a háromszáz napot. Figyelni kell viszont rá, hogy a felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából történt tartózkodás idejének csak a fele számít bele az öt évbe, az önkéntesként tartózkodás pedig egyáltalán nem.

Az EK letelepedési engedély iránti kérelmek elbírálásakor nem vizsgálják a „nemzeti érdeket”, csak a jogszabályban világosan meghatározott feltételeket.

Az engedélyt visszavonja az OIF, ha az engedély tulajdonosa tizenkét hónapnál hosszabb ideig az EU-n kívül tartózkodott, vagy ha több mint hat évig nem tartózkodott Magyarországon.

Menekültként Magyarországon

A világ számos országában az LMBTQI közösség tagjait üldözik a vélt vagy valós szexuális irányultságuk, nemi identitásuk miatt. Ha valakit a saját országában ezért érne kínzás vagy más embertelen, megalázó bánásmód, rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés vagy súlyos kirekesztés, akkor alappal kérhet menedékjogot az Európai Unió legtöbb tagállamában. 

Fontos, hogy nem csak azok az LMBTQI személyek kérhetnek menedéket, akik a hazájukban „lelepleződtek”, vagy akik már megtapasztalták az embertelen bánásmódot. A menedékjogi eljárás során mindig azt kell nézni, hogy mi történne, ha valakinek haza kellene térnie. Sok esetben épp az európai tartózkodás segített az otthoni környezetből kiszakadt LMBTQI embereknek az identitásuk szabad felfedezésében és megélésében, és így már nem tudnának biztonságosan hazatérni. Ekkor is lehet menedéket kérni. Az európai jog szerint senkitől nem várható el az, hogy önmaga megtagadásával, rejtőzködéssel kerülje el az üldöztetést.

Sajnos azonban a jelenlegi magyar szabályozás súlyosan sérti az uniós jogot, és a gyakorlatban csak kivételesen teszi lehetővé, hogy valaki menedéket kérjen Magyarországon.

A menedékkérelem benyújtása

A jelenlegi szabályozás szerint a konkrét menedékkérelem benyújtása előtt először egy menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot kell benyújtani Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén. Ez utóbbi Ukrajna orosz inváziója miatt nyilvánvalóan nem kivitelezhető.

A szándéknyilatkozat benyújtásához Belgrádba kell utazni akkor is, ha valaki jogszerűen tartózkodik Magyarországon. Vagyis, ha egy harmadik országbeli állampolgár valamilyen tartózkodási engedéllyel jogszerűen él Magyarországon, de annak meghosszabbítására már nincs lehetősége, és egyéb alapon sem kérhet újat, viszont fél visszatérni hazájába, akkor is Belgrádba kell utaznia a szándéknyilatkozat benyújtásához, ha egyébként az OIF szomszédjában van a lakóhelye. Ez a gyakorlatban a legtöbbször csak akkor valósulhat meg, ameddig érvényes a tartózkodási engedély.

A szándéknyilatkozat alapján az OIF dönt arról, hogy a kérelmező benyújthat-e menedékkérelmet Magyarországon. Ha a kérelmező már eleve Magyarországon tartózkodik jogszerűen, és az OIF jóváhagyja a szándéknyilatkozatot, akkor időpontot ad a menedékkérelem formális benyújtására. Ha pedig a kérelmező a szándéknyilatkozat benyújtásakor nem tartózkodott jogszerűen Magyarországon, akkor a belgrádi nagykövetség egy egyszeri beutazásra jogosító okmányt ad neki, amivel beléphet az országba, és formálisan is benyújthatja a menedékkérelmét.

A belgrádi utat csak azoknak nem kell megtenniük, akik jogszerűen léptek Magyarországra, de később őrizetbe kerültek (bármilyen okból), vagy már itt tartózkodó, elismert menekültek, oltalmazottak családtagjai. 

Ha valaki nem jogszerűen tartózkodik Magyarországon, és menedéket kér, akkor őt a hatóságok bármilyen mérlegelés nélkül, automatikusan a déli határ mentén húzódó kerítés Szerbia felőli oldalára kényszerítik.

Ezek a szabályok ellentétesek az uniós joggal, amely szerint bárkit megillet a menedékkérelmezés joga, és senkit nem lehet egy tisztességes eljárás nélkül egy másik országba kényszeríteni. Javasoljuk ezért, hogy ha valaki az üldözéstől való félelmében nem tud visszatérni a származási országába, akkor minél hamarabb lépjen kapcsolatba a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A menekült és az oltalmazott

Az eljárás során az OIF részletesen meghallgatja a  menedékkérőket, és az általuk előadottak alapján beszerzi a vonatkozó származási országinformációt. Ezek alapján dönt, hogy a kérelmezőt hazájába visszatérve fenyegetné-e üldözés vagy súlyos sérelem veszélye, és így ezért indokolt-e őt menekültként vagy oltalmazottként elismerni.

A menekült és az oltalmazott státuszt összefoglalóan nemzetközi védelemnek hívjuk. 

Menekült az, aki a hazájába azért nem tud visszatérni, mert faji, nemzetiségi hovatartozása, politikai véleménye, vallási meggyőződése vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt üldöznék. Az LMBTQI közösség tagjai az utóbbi kategóriába tartoznak, így lehetnek – és a gyakorlatban sokszor lettek is – menekültek Magyarországon. 

Előfordul, hogy valakit több okból üldöznének, az OIF-nak ilyenkor mindegyiket vizsgálnia kell. Például egy iráni meleg férfi esetében, aki titokban keresztény hitre tért, vizsgálni kell mind a vallási alapú, mind a szexuális irányultság miatti üldöztetés veszélyét, hiszen mindkettő illegális Iránban, és a hatóságok durván fellépnek mindkét közösség ellen.

Az oltalmazott pedig az, akit nem fenyeget a menekültekhez hasonló üldöztetés, de így is súlyos sérelem érné, ha vissza kellene a hazájába térnie. Súlyos sérelemnek minősül például az embertelen bánásmód (például gyerekek esetén a rossz gyermekvédelmi rendszer), vagy a polgárháború.

Nem ismerhető el menekültként vagy oltalmazottként, aki veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.

A menekültek és az oltalmazottak a státuszukat három évre kapják, ezt követően az OIF azt hivatalból felülvizsgálja. Ekkor azt nézi a hatóság, hogy változott-e a helyzet a származási országban olyan mértékben, hogy oda az érintett már biztonságosan és tartósan hazatérhet. Mindkét védelmi formával jár magyar személyi igazolvány és lakcímkártya (azaz létesíthetnek lakóhelyet), illetve szabad a magyarországi munkavállalás. A menekültek és az oltalmazottak  a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett jogosultak egészségügyi ellátásra. 

Mindkét státusszal lehet speciális útlevelet kérni, az utazásra azonban eltérő szabályok vonatkoznak. Az utazás pontos szabályairól és a tartózkodás időtartamáról mindig érdemes indulás előtt a célország nagykövetségénél érdeklődni, különösen az oltalmazottaknak.

A menekültek az önkormányzati választáson szavazhatnak, de nem lehetnek jelöltek. 

Ha a nemzetközi védelem iránti kérelmet az OIF elutasítja, vagy azt visszavonja (és a kérelmezőt kiutasítja), akkor bírósághoz lehet fordulni.

A menedékkérőkre vonatkozó szabályokról bővebben itt olvashatsz. 

A visszaküldés tilalma

Ha valaki nem tud menedékkérelmet benyújtani, vagy a kérelmét elutasították (például azért, mert egy kizáró ok miatt nem kaphat menekültstátuszt), de hazatérve halálbüntetés, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód fenyegetné, akkor az OIF megállapítja a visszaküldés tilalmát. 

Általános jogi tilalom, hogy soha, senkit, semmilyen körülmények között nem lehet a fenti bánásmódnak kitenni, ebbe pedig az is beletartozik, hogy nem lehet oda küldeni, ahol így bánnának vele. A visszaküldés tilalmának fennállását mindig vizsgálni kell, nem csak a menekültügyi eljárásban. Vagyis, ha valaki tartózkodási engedélyt kért Magyarország területén, de ezt a hatóság elutasította, nem utasíthatja ki Magyarországról akkor, ha fennáll a visszaküldés tilalma. 

Akinél a hatóság megállapítja a visszaküldés tilalmát, az befogadottá válik, és humanitárius célú tartózkodási engedélyt kap, amit az OIF évente felülvizsgál. A befogadottak azonban ezzel a tartózkodási engedéllyel nem utazhatnak jogszerűen külföldre (az Európai Unió más tagállamaiba sem), és nem vállalhatnak munkát. 

A visszaküldés tilalmát kell megállapítania a hatóságnak például egy orosz leszbikus, rendszerellenzéki aktivista esetében, akinek lejárt a tanulmányi célú tartózkodási engedélye, de máshogy (pl. munkavállalással) nem tudta jogszerűvé tenni a magyarországi tartózkodását, ám hazatérése esetén könnyen koncepciós eljárás áldozata lenne.

A menedékes státusz

Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán az Európai Unió életre hívta a menedékes státuszt. Ez egy speciális nemzetközi védelem, amire azok az ukrán állampolgárok és Ukrajnában elismert menekültek jogosultak, akik 2022. február 24. előtt éltek Ukrajnában, valamint az ő családtagjaik. 

Családtag lehet a házastárs vagy – a magyar hatóságok gyakorlata alapján – az élettárs is, illetve a kiskorú gyerekek. Ha azonban egy család minden tagja ukrán állampolgár és február 24. után hagyták el Ukrajnát, akkor mindannyian saját jogon kaphatnak menedékes státuszt, függetlenül a családi viszonyoktól.

A Magyar Helsinki Bizottság tapasztalata szerint problémás lehet azoknak az azonos neműek közötti kapcsolatoknak a megítélése, ahol az egyik fél ukrán állampolgár, a másik pedig nem, mivel az ukrán jog nem ismeri el az azonos nemű párok élettársi kapcsolatát. Fontos ezért, hogy az ilyen helyzetben lévő, menekülni kényszerült párok minél hamarabb lépjenek kapcsolatba a jogvédő szervezettel.

Az Ukrajnából menekülőkre vonatkozó szabályokról bővebben itt olvashatsz. 

A magyar állampolgárság megszerzése

Mint a legtöbb államban, úgy Magyaroszágon is lehetséges állampolgárrá válni. Ez azonban a legtöbbször egy hosszú folyamat, és (kevés, itt nem tárgyalt kivételtől eltekintve) a kérelemről nem születik indokolt döntés, amit utána bíróságon lehetne vitatni.

A honosítási (állampolgársági) kérelem előfeltétele a legtöbb esetben az, hogy a kérelmezőnek meghatározott időn át Magyarországon legyen lakóhelye. A lakóhelyet a lakcímkártya igazolja. A szálláshely, tartózkodási hely megléte nem elég, ezek nem számítanak bele a honosítási kérelem benyújtásához szükséges időbe.

Vagyis elég hosszú tartózkodással csak a menekültek, oltalmazottak, letelepedési engedéllyel rendelkezők, illetve EU állampolgárok és családtagjaik lehetnek jogosultak arra, hogy kérjék az állampolgárságot, mert nekik lehet lakcímkártyájuk. Ha tehát valaki egy tartózkodási engedély birtokában érkezett Magyarországra, majd utóbb megkapta valamely letelepedési engedélyt, akkor ez utóbbitól kezdődik a jogosultság számítása.

A kérelmet bármely kormányhivatalban be lehet nyújtani, arról a köztársasági elnök dönt.

A honosítás általános szabályai

A magyar állampolgárságot kérheti bárki, aki nyolc évig Magyarország területén lakott, beszél magyarul, és sikerrel letette az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Ez utóbbi alól felmentést ad az, ha igazolja, hogy magyar oktatási intézményben szerzett legalább alapfokú bizonyítványt. Feltétel még, hogy büntetlen előéletű legyen, és ne jelentsen veszélyt Magyarország nemzetbiztonságára.

A kérelem mellé csatolni kell a magyarországi megélhetést és adózást bizonyító iratokat is.

Kedvezményes honosítás

Nem mindenkinek kell nyolc évig várnia azzal, hogy kérje az állampolgárságot. 

Három év után kérheti az, aki Magyarországon lakott, megfelel a fent bemutatott általános feltételeknek és 

  • magyar állampolgár házastársa vagy bejegyzett élettársa;
  • kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
  • magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú;
  • Magyarország menekültként ismerte el (akit oltalmazottként, az nem jogosult erre a kedvezményre);
  • hontalan.

Öt év után kérheti a honosítását az, aki megfelel a fent bemutatott általános feltételeknek és 

  • Magyarország területén született;
  • kiskorú volt, amikor Magyarországon lakóhelyet létesített.

Kiskorúaknál néhány esetben nem kell megvárni, hogy elteljen a három, öt vagy nyolc év, ha a szülőjével együtt kéri a honosítást, vagy a szülő már magyar állampolgárságot szerzett. 

A fentiek mellett az a kiskorú nem magyar állampolgár is kérheti a honosítást, aki nem büntetett előéletű, nem jelent veszélyt Magyarország nemzetbiztonságára és magyar állampolgár fogadta örökbe.

Egyszerűsített honosítás

A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat akkor is lehetővé teszi a honosítást, ha a pár nem él Magyarországon. Ez akkor lehetséges, ha a kérelmező nem büntetett előéletű, nem jelent veszélyt Magyarország nemzetbiztonságára, beszél magyarul, és

  • legalább tíz éve házasságban vagy azonos nemű pár esetén bejegyzett élettársi kapcsolatban él egy olyan személlyel, aki a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár (tehát nem kell, hogy a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megkötésekor is az legyen), vagy
  • legalább öt éve házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él egy olyan személlyel, aki a kérelem benyújtásakor magyar állampolgár, és közös gyermekük született.

A fentieken túl pedig magyar állampolgárságot kaphat az, aki büntetlen előéletű, nem jelent veszélyt Magyarország nemzetbiztonságára és akinek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti a magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. A köznyelv sokszor csak ezt az esetet nevezi egyszerűsített honosításnak. Ebben az esetben sem kell tehát Magyarországon élni.

További segítségért az alábbi szervezetekhez fordulhatsz:

Háttér Társaság

Az egyesület információs és lelkisegély szolgálatot, valamint jogsegélyszolgálatot működtet LMBTQI emberek számára, ahol részletesebb felvilágosítást és szükség esetén jogi segítséget is kaphatsz.

E-mail: jogsegely@hatter.hu

Telefon: 137-37, (1) 6 333 454

www.hatter.hu

Magyar Helsinki Bizottság

Civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és a nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújt a menekülőknek, fogvatartottaknak és a hatósági erőszak áldozatainak. Jogi tanácsadással és képviselettel segíti a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat, akik nem térhetnek vissza hazájukba, mert ott kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód, halál várna rájuk. 

E-mail: helsinki@helsinki.hu

Telefon: +36 1 321 4141 

www.helsinki.hu

Menedék Egyesület

A Magyarországra bevándorló emberek társadalmi integrációjának elősegítésével foglalkozó szervezet, amely szociális, oktatás és kulturális tevékenységet végez. Egyéni szociális munka és tanácsadás keretében segíti a hozzá fordulókat.

E-mail: menedek@menedek.hu

Telefon: +36 20 450 7245

www.menedek.hu

Állami szervek

Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság

Az általános menekültügyi és idegenrendészeti hatóság. Ez a szerv dönt a tervezett beutazás és tartózkodás engedélyezéséről, a tartózkodási engedély kiállításáról, valamint a menedékkérelmekről és a kiutasítás elrendeléséről is. Honlapján megtalálhatók a tartózkodási, letelepedési engedélyek benyújtásához szükséges űrlapok és a menedékkérelem benyújtásához szükséges szándéknyilatkozat.

E-mail az ügy típusától függően változó. Javasoljuk, hogy az oif.gov.hu oldalon a Kapcsolat - Területi szervek elérhetősége menüpont alatt keresd a releváns osztály e-mail címét. 

Telefon: +36 1 463 9100

http://oif.gov.hu

Budapest Főváros Kormányhivatala - Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály

A honosítási (állampolgársági) kérelmekkel foglalkozó állami szerv.

E-mail: apf@bfkh.gov.hu

Telefon: +36 1 550 1221

https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/allampolgars...

 

Utoljára frissítve: 2023. március 27.

Témák