Alkotmánybíróság
Csütörtökön hozott határozatot az Alkotmánybíróság abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem.
Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
Másfél év után elutasította az Alkotmánybíróság azt a bírói kezdeményezést, amely azzal érvelt, hogy a 33-as paragrafus – amely kizárja a nem- és ehhez kapcsolódó névváltoztatás lehetőségét – ellentétes az Alaptörvény emberi méltóságot és a magánélethez való jogot garantáló rendelkezéseivel.
Alapjogi kérdéseket jogtechnikai problémákká csupaszított le az Alkotmánybíróság másfél éves várakozás után. A döntés figyelmen kívül hagyja az AB saját, korábbi döntéseit és a nemzetközi joggyakorlatot: továbbra sem biztosítja az állam a transz emberek nemének elismerését. A Háttér Társaság Strasbourg elé viszi az ügyeket.
Alapjogi kérdéseket jogtechnikai problémákká csupaszított le az Alkotmánybíróság másfél éves várakozás után. A döntés figyelmen kívül hagyja az AB saját, korábbi döntéseit és a nemzetközi joggyakorlatot. A Háttér Társaság Strasbourg elé viszi az ügyeket.
A Kúriával ellentétben az Alkotmánybíróság szerint a kiskorúakon végzett nemi megerősítő műtétek tárgyában is lehet népszavazást tartani.
Budapest Főváros Kormányhivatala sorra veszíti el a 33. § hatálybalépése előtt indult nem- és névváltoztatási eljárásokkal kapcsolatos pereket, de a több tucat bírósági ítélet, és a kapcsolódó alkotmánybírósági döntések ellenére továbbra sem folytatja le ezeket az eljárásokat. Több ügyben egészen a Kúriáig ment el a kormányhivatal, hogy ne kelljen teljesítenie a bíróságok ítéletében foglaltakat, azonban már az első ilyen ítéletében megállapította a Kúria, hogy a kormányhivatal által benyújtott felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Egy nem- és névváltoztatási kérelem elutasítása miatt indult közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszéknek kétsége merült fel az Alkotmánybíróság egy korábbi AB határozatának alkalmazhatóságával kapcsolatban, ezért a testülethez fordult annak megállapítása érdekében, hogy az mondja ki: minden ügyben alkalmazandó-e a korábbi határozata. A bírói kezdeményezés alapján végül az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az AB határozata a törvényszék előtt folyamatban lévő, és minden más ügyben is alkalmazandó.
Három éve húzódó jogvita végére tett pontot az Alkotmánybíróság, amikor kimondta: büntetőeljárás megindításához szükséges magánindítványt nem csak személyesen, de képviselő, így pl. meghatalmazott civil szervezet útján is lehet tenni. A kérdés egy homofób gyűlölet-bűncselekmény kapcsán indult eljárás során merült fel.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a transznemű emberek nemének jogi elismerését betiltó 33. § folyamatban lévő eljárásokra való alkalmazását.