nem jogi elismerése
2009-ben kiadott tájékoztató kiadványunk 2024-ben frissített változata, amely az LMBTQI embereket érintő jogi kérdések rövid, közérthető összefoglalását adja.
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
A Miniszteri Bizottság 2024. szeptember 17-19. között tartott ülésén ismételten felhívta a magyar hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel összhangban haladéktalanul teremtsék meg a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek számára.
Nyilvánosságra hozta indítványát az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a transz emberek nem- és névváltoztatásával kapcsolatban egy magyar bíró által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. A főtanácsnoki vélemény hangsúlyozza, hogy a GDPR 16. cikke szerinti helyesbítéshez való jog a pontosság elvével összhangban szükségessé teszi, hogy a magyar hatóság kérelemre javítsa a nemre vonatkozó adatot. Ehhez kérhet bizonyítékot, azonban a változtatás előfeltételeként nem írhat elő nemi megerősítő beavatkozásokat.
Négy éve lehetetleníti el a 33. §, hogy a transz emberek nemüknek megfelelő névvel és iratokkal élhessék az életüket. Azok ügyét, akik 2020. május 29. előtt kérték nemük és nevük hivatalos iratokban történő megváltoztatását már sikerre vittük. Akik viszont korábban nem kérték azt, joggal érezhetik reménytelennek a helyzetüket, hiszen az Alkotmánybíróság is cserben hagyta őket. Ezért irányítottuk pereskedéseinket az európai fórumok irányába: jelenleg több, mint 80 ügyfelet képviselünk az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, és a Magyar Helsinki Bizottsággal közös ügyünkben az Európai Unió Bírósága előtt folyik egy előzetes döntéshozatalra irányuló eljárás.
Meghallgatást tartott ma az Európai Bíróság a transz emberek jogi elismerésével kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban.
Az ügyben a Veszprémi Törvényszék döntött, ezután a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.
A Veszprémi Törvényszék döntésének értelmében a transznemű nők is igénybe vehetik a nőknek járó nyugdíj-korkedvezményt.
Az Európai Unió Bírósága már 2006-ban kimondta, most a Veszprémi Törvényszéknek is sikerült: a transznemű nők is jogosultak a nőknek járó korábbi nyugdíjra. A „Nők 40” fideszes választási ígéret volt, a Fejér Megyei Kormányhivatal a perben gyereknevelésre és családfenntartásra hivatkozott – de azt nem tudták megmondani, akkor miért jár egyedülálló, gyermektelen nőknek is a nyugdíjkedvezmény.
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.