nem jogi elismerése
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának friss döntése értelmében Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány – írja a Háttér Társaság.
Csütörtökön hozott határozatot az Alkotmánybíróság abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem.
Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
Másfél év után elutasította az Alkotmánybíróság azt a bírói kezdeményezést, amely azzal érvelt, hogy a 33-as paragrafus – amely kizárja a nem- és ehhez kapcsolódó névváltoztatás lehetőségét – ellentétes az Alaptörvény emberi méltóságot és a magánélethez való jogot garantáló rendelkezéseivel.
A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány.
Az Európa Tanács bizottsági jelentése szerint a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben.
Alapjogi kérdéseket jogtechnikai problémákká csupaszított le az Alkotmánybíróság másfél éves várakozás után. A döntés figyelmen kívül hagyja az AB saját, korábbi döntéseit és a nemzetközi joggyakorlatot. A Háttér Társaság Strasbourg elé viszi az ügyeket.
Milyen jogai vannak ma Magyarországon egy transznemű embernek? Miért jelent problémát a nem jogi elismerésének tilalma?
2005-ben, az Európai Únióhoz való csatlakozás után vitaindító iratot tettünk közzé, amelyben a melegség témájának a Nemzeti Alaptantervbe integrálására, a házasság vagy a bejegyzett életpartnerség bevezetésére, a mesterséges megtermékenyítés leszbikusokat kizáró szabályainak módosítására és a nemváltásra vonatkozó szabályok megalkotására tettünk javaslatot.