propagandatörvény
Már nemcsak a könyvek és filmek, de bármely olyan termék kirakatba elhelyezését, közszemlére tételét tiltja a jogszabály, amelynek kialakítása, külseje vagy csomagolása a transzneműséget vagy a homoszexualitást jeleníti meg.
A kormány ismét úgy módosítaná a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletet, hogy az újabb támadást jelent a szexuális és nemi kisebbségek emberi jogai ellen. Ez ugyanaz a rendelet, amely alapján a „homoszexualitást, születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását megjelenítő és népszerűsítő terméket” csak a többi terméktől elkülönítve, illetve lefóliázva lehet csak árusítani, és akkor is csak iskoláktól távol. Közös sajtóközleményt adtunk ki az Amnesty International Magyarországgal.
Szimpla megfélemlítés vagy tényleges elnyomás volt a cél? Sikerült-e az embereket megfertőzni a homofób propagandával? Mikorra kaszálhatja el az EU a gyermekvédelemnek álcázott kirekesztést? Milyen személyes fájdalmakat okoz nap mint nap, ha valaki nem élhet az általa megélt nemének megfelelően? Hogyan beszéljünk homofób ismerőseinkkel? Ezekre a kérdésekre válaszolt közéleti podcastunkban Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője a homofóbtörvény elfogadásának második évfordulóján.
A Háttér Társaság véleménye A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról ("csomagolási rendelet")
A 2021-ben elfogadott melegellenes pedofiltörvény miatt a szórakoztató irodalom kategóriába került át a Librinél Papp Dóra regényíró három könyve, írja az Eduline az író Facebook-posztjára hivatkozva.
A gyűlöletbeszéd gyakorisága, a diszkrimináció foka, a gyűlölet-bűncselekmények előfordulása, a nemi identitás törvényi elismerése és egyéb, az LMBTQI-közösséget érintő szempontok alapján rangsorolta Európa országait a nemzetközi emberi jogi szervezet, az ILGA Europe. Eredményeik látványos módon hívják fel a figyelmet arra, milyen fontos kiállnunk önmagunkért. Erre pedig nem is adódhatna jobb alkalom, mint a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap, május 17-e.
Meglepetésként érte az országot, hogy Novák Katalin köztársasági elnök élt vétójogával, és múlt pénteken visszadobott az országgyűlésnek egy törvényt, amely deklarált célja szerint többek közt „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdeket” is szolgálja. Az április 11-én elfogadott törvény eredetileg egy uniós irányelv átültetése: az állampolgárok közérdekű bejelentéseit szabályozza annak érdekében, hogy növekedjen az állami szervek működésébe vetett közbizalom, az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb fokú védelmet élvezzenek, a korrupció pedig csökkenjen.
Az utolsó pillanatban az Európai Unió két legnagyobb tagállama, Franciaország és Németország is csatlakozott a gyermekvédelmi törvény miatt indított magyar kormány elleni perhez. A perközösség növekedéséért kampányoló LMBTQ+ érdekvédő szervezet, a Forbidden Colors ügyvezető igazgatója szerint Orbán Viktor a gyakorlatban az EU-n kívülre pozicionálja Magyarországot.
A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság 2022 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult. Az elmúlt másfél hónapban a Háttér Társaság és szövetségesei, minden EU-s tagállamot arra buzdítottak, hogy álljanak ki az egyenlőség és a magyarországi LMBTQ emberek mellett. Az április 6-i határidőig minden eddiginél több, 15 tagállam és az Európai Parlament csatlakozott az eljáráshoz, azért, hogy Orbán Viktor LMBTQ-ellenes ámokfutása ne terjedjen tovább az Európai Unióban.
Összesen tizenöt tagállam csatlakozott ahhoz a bírósági eljáráshoz, ami a magyar gyermekvédelminek nevezett törvény miatt indult - írja a Háttér Társaság lapunknak küldött közleményében.