sajtóközlemény
A Szentendrei Járásbíróság közösség tagja elleni erőszak miatt pénzbüntetést szabott ki azzal az elkövetővel szemben, aki 2023 februárjában egy vidéki iskolában homofób sértéseket vágott az ott dolgozó meleg pedagógus fejéhez a tanulók és más dolgozók előtt.
A kormányhoz közel álló MCC szakmai értékelésnek álcázott hazug csúsztatásokkal próbálja kétségbe vonni a magyarok többsége által is elítélt LMBTQI-ellenes törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban még meg sem született bírói ítéletet.
Egyre több magyarnak van LMBTQI ismerőse: a válaszadók 60%-a ismer leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű (LMBT) személyt, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Ez a 2019-es adatokhoz képest kifejezetten nagy előrelépés, hiszen akkor még csak a megkérdezettek 24%-a számolt be arról, hogy rendelkezik LMBT ismerőssel, de a tavalyi, 2023-as adatokhoz (54%) képest is jelentősen nőtt azon személyek aránya, akik ismernek LMBT személyt.
Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban.
2024. november 19-én tárgyalást tartott az Európai Unió Bírósága az LMBTQI-ellenes törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban. Az Európai Bizottsághoz 16 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott. A Bizottság és a mellette felszólaló tagállamok egységesen elítélték a magyar szabályozást, és hangsúlyozták, hogy az nemcsak másodlagos EU jogot, hanem az Európai Unió értékeit is sérti.
„Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte” – jelentette ki többek között ma Orbán Viktor az Európai Parlament plenáris ülésén Magyarország soros elnökségével kapcsolatban. A Háttér Társaság állásfoglalása a nyilatkozat kapcsán.
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
A Miniszteri Bizottság 2024. szeptember 17-19. között tartott ülésén ismételten felhívta a magyar hatóságokat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteivel összhangban haladéktalanul teremtsék meg a nem- és névváltoztatás lehetőségét a transznemű emberek számára.
Nyilvánosságra hozta indítványát az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a transz emberek nem- és névváltoztatásával kapcsolatban egy magyar bíró által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. A főtanácsnoki vélemény hangsúlyozza, hogy a GDPR 16. cikke szerinti helyesbítéshez való jog a pontosság elvével összhangban szükségessé teszi, hogy a magyar hatóság kérelemre javítsa a nemre vonatkozó adatot. Ehhez kérhet bizonyítékot, azonban a változtatás előfeltételeként nem írhat elő nemi megerősítő beavatkozásokat.
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére – elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.