transzneműek
Az EUB mai döntése alapján a GDPR arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy helyesbítsék a nemi identitásra vonatkozó személyes adatot, amennyiben az pontatlan, vagyis minden olyan esetben, amikor a transz emberek társadalmi valósága és nemi identitása eltér a születéskor rögzített nemüktől. Az erre irányuló eljárás hiánya a magyar jogban nem mentesíti az államot az EU-jog alapján fennálló kötelezettsége alól.
![[Kasznár Katalin - 24. Budapest Pride Felvonulás 2019]](https://hatter.hu/sites/default/files/styles/small/public/kep/egyesuleti_hir/015-pride_0.jpg?itok=DTyoDZ-N "[Kasznár Katalin - 24. Budapest Pride Felvonulás 2019]")
Megérkezett a „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizenötödik módosítása, ami tovább sanyargatja a magyar transznemű embereket. Ha eddig nem lettek volna elég nehezek a mindennapjaik, egy újabb módosítóval a Fideszes politikusok a nemi identitás szerinti megkülönböztetés és zaklatás tilalmát is törölnék az egyenlő bánásmódról szóló törvényből.
Az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki nemcsak a transz emberek körében, de a szélesebb társadalomban is, hogy két kiskunhalasi orvost nemi megerősítő beavatkozásokkal összefüggésben gyanúsítottak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelkezésre álló nyilvános információk alapján az orvosokkal szembeni büntetőeljárások nem azért indultak, mert a gyanúsítottak nemi megerősítő beavatkozásokat végeztek, hanem az azokhoz kapcsolódó pénzügyi visszaélések kapcsán. Ennek ellenére a büntetőügy komoly hatással lehet a transz emberek hazai egészségügyi ellátására, ezért összeszedtük az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Ez a jelentés a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 2024 novemberében végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás elvégzésére a Háttér Társaság adott megbízást. A kutatás olyan témákat fedett le, mint a házasság, a gyermekvállalás és a nem jogi elismerésének támogatottása, a transzneműekkel és interszex emberekkel kapcsolatos kérdések, illetve a leszbikus és biszexuális nők megítélése.
Egyre több magyarnak van LMBTQI ismerőse: a válaszadók 60%-a ismer leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű (LMBT) személyt, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Ez a 2019-es adatokhoz képest kifejezetten nagy előrelépés, hiszen akkor még csak a megkérdezettek 24%-a számolt be arról, hogy rendelkezik LMBT ismerőssel, de a tavalyi, 2023-as adatokhoz (54%) képest is jelentősen nőtt azon személyek aránya, akik ismernek LMBT személyt.
Ez a jelentés a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 2024 novemberében végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás elvégzésére a Háttér Társaság adott megbízást. A kutatás olyan témákat fedett le, mint a házasság, a gyermekvállalás és a nem jogi elismerésének támogatottása, a transzneműekkel és interszex emberekkel kapcsolatos kérdések, illetve a leszbikus és biszexuális nők megítélése.
Kitölthető útmutató, hogy tudatos döntést hozhass a hormonterápiáddal és a céljaiddal kapcsolatosan
A Feminizáló hormonok — Kitölthető útmutató, hogy tudatos döntést hozhass a hormonterápiáddal és a céljaiddal kapcsolatosan egy olyan útmutató, amely részletesen elmagyarázza a feminizáló hormonok szedésének hatásait egy tranzíció kontextusában. Segíti a transznemű és nem-bináris érdeklődő személyeket, hogy fel tudják mérni, hogy a hormonterápia megfelel-e az igényeiknek, és megosszák az ezzel kapcsolatos céljaikat és aggodalmaikat az őket támogató egészségügyi szakemberekkel.
Kitölthető útmutató, hogy tudatos döntést hozhass a hormonterápiáddal és a céljaiddal kapcsolatosan
A nemi identitás meghatározása egy személy kizárólagos joga, ennek jogi elismeréséhez a transznemű embereknek az emberi méltóságon alapuló alapjoga van. Az állam ezt nem bírálhatja felül, és kötelessége megteremteni a biztonságos, hozzáférhető, átlátható és diszkriminációtól mentes keretrendszert a transznemű emberek számára a név- és nemváltoztatáshoz.
Nyilvánosságra hozta indítványát az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a transz emberek nem- és névváltoztatásával kapcsolatban egy magyar bíró által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban. A főtanácsnoki vélemény hangsúlyozza, hogy a GDPR 16. cikke szerinti helyesbítéshez való jog a pontosság elvével összhangban szükségessé teszi, hogy a magyar hatóság kérelemre javítsa a nemre vonatkozó adatot. Ehhez kérhet bizonyítékot, azonban a változtatás előfeltételeként nem írhat elő nemi megerősítő beavatkozásokat.