transzneműek
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A Háttér Társaság közleménye szerint „a kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.”
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának mai döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét – derül ki a Háttér Társaság közleményéből.
A Háttér Társaság szerint a magyar állam további elmarasztalásokra számíthat egészen addig, amíg nem biztosítja újra a nem jogi elismerését.
A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány – írja a Háttér Társaság.
A hongkongi legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a transznemű embereket nem lehet kötelezni nemi megerősítő műtétre ahhoz, hogy hivatalos irataikban megváltoztassák a nemüket – jelenti az AP.
Csütörtökön hozott határozatot az Alkotmánybíróság abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem.
Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott szégyenletes döntését követően úgy döntött, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott szégyenletes döntését követően döntött úgy, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében. Felhívásunkra akkor közel százan jelentkeztek, és a stratégiai pereskedésünk első körében 63 kérelmet nyújtottunk be az EJEB-hez.