transzneműek
Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott szégyenletes döntését követően úgy döntött, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében.
A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott szégyenletes döntését követően döntött úgy, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében. Felhívásunkra akkor közel százan jelentkeztek, és a stratégiai pereskedésünk első körében 63 kérelmet nyújtottunk be az EJEB-hez.
A kormánypártok a nőkkel szembeni állítólagos igazságtalanságok felszámolása érdekében ismét a jól bevált módszerhez nyúlnak: a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által jegyzett, 2023. július 13-án benyújtott törvényjavaslat nem tesz mást, mint az EU-jogot érvényesítő hazai bíróság döntését egyszerűen felülírja. Ezzel nem a magyar nőket védi, hanem ideológiai megfontolásokból az európai normákat sértő szabály elfogadását javasolja. A jogszabály elfogadásától senkinek nem lesz jobb, viszont rosszabb lesz néhány transznemű nőnek, tovább súlyosbítva ezzel a magyar transz embereket érő diszkriminációt és kirekesztést.
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
A Budapesti Mobilitási Terv 2030 (a továbbiakban BMT) a főváros 2030-ig szóló közlekedési stratégiája, amely két fő kötetből – Cél - rendszer és intézkedések, valamint Közlekedésfejlesztési és beruházási program – illetve további alátámasztó dokumentumokból áll. A teljes dokumentum elérhető a főváros honlapján.
A Háttér Társaság az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul. Az eljárásban ingyenes jogi képviseletet biztosítunk, az EJEB előtti pereskedés minden költségét a Háttér Társaság vállalja.
Az Alkotmánybíróság február 2-án közzétett határozatát követően nincs reális esély arra, hogy magyar bírói fórum előtt kikényszerítsük a nem jogi elismerését, amelyet az Országgyűlés 2020 májusában a 33. § elfogadásával ellehetetlenített. A Háttér Társaság emiatt úgy döntött, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul.
Alapjogi kérdéseket jogtechnikai problémákká csupaszított le az Alkotmánybíróság másfél éves várakozás után. A döntés figyelmen kívül hagyja az AB saját, korábbi döntéseit és a nemzetközi joggyakorlatot. A Háttér Társaság Strasbourg elé viszi az ügyeket.