Szimbólumok | Háttér Társaság

Szimbólumok

Kulcsszavak: 
kultúra, történelem

A szivárvány és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

SzivárványzászlóA szivárványszínű zászló vált a meleg büszkeség legkönnyebben felismerhető jelképévé. A szivárvány számos, a nemhez és a szexualitáshoz kapcsolódó mítoszban, történetben szerepel a görög, a törzsi amerikai, afrikai és más kultúrákban.

A meleg társadalom 1978-ban kezdte használni a zászlót, ekkor jelent meg először a San Francisco-i Meleg és Leszbikus Felszabadítási Nap felvonulásán. A hippi mozgalomtól és a feketék jogaiért küzdő csoportoktól kölcsönözve a szimbolikát, Gilbert Baker, San Francisco-i művész tervezte a zászlót, egy évről évre használható jelkép megalkotásának igényével. Baker és harminc önkéntes a felvonulásra kézzel megvarrtak és megfestettek két óriás zászló-prototípust. Nyolc sávból állt, mindegyik a társadalom egy-egy komponensét reprezentálta: a rózsaszín a szexet, a vörös az életet, a narancssárga a gyógyítást, a sárga a napot, a zöld a természetet, a türkiz a művészetet, az indigókék a harmóniát, az ibolya a lelket.

A következő évben Baker megkereste a San Francisco-i Paramount Zászlótársaságot, hogy az 1979-es felvonulásra állítsa elő tömegesen a zászlókat. Az előállítási kényszerek folytán két színt, a rózsaszínt és a türkizt elhagyták, és az indigót királykékkel helyettesítették. A hatszínű változat San Francisco-ból elterjedt más városokba is, és hamarosan a meleg büszkeség és sokszínűség legismertebb, máig használt szimbólumává vált. Hivatalos elismerése is megtörtént a Zászlókészítők Nemzetközi Kongresszusa részéről. 1994-ben New York-ban a 25. Stonewall felvonuláson 10 000 ember vitt egy hatalmas, 30 láb (kb. 10 méter) széles, egy mérföld hosszú zászlót.

SzimbólumokA szivárványszínű zászló további szimbólumokat hívott elő, mint pl. a szabadság-gyűrű. A zászlónak számos variációja van, ilyen az amerikai zászlón lévő csillagokat és sávokat idéző kék színű csillagos terület, vagy a lambdákat, rózsaszín háromszögeket tartalmazó változatok.

Az AIDS feletti győzelem zászló egy fekete sávot tesz hozzá az eredetihez legalsóként. Egy San Francisco-i csoport javaslatára a fekete sáv az AIDS-ben elhunytaknak állít emléket.

A rózsaszín háromszög és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

Rózsaszín háromszög

A rózsaszín háromszög valószínűleg az egyik legismertebb és legszélesebb körben felismert szimbólum a meleg közösségben. A II. világháború idejéből ered, és a korszak tragédiáira emlékeztet. Noha a homoszexuálisok is a nácik által kiirtásra ítélt csoportok közé tartoztak, erről a csoportról sajnálatos módon a történelem hajlamos megfeledkezni. A rózsaszín háromszög megkérdőjelezi ezt a véleményt, és ellenáll a történelem meghamisításának.

A rózsaszín háromszög története a II. világháború előtti időszakra, Adolf Hitler hatalomra kerülése utáni időszakra nyúlik vissza. Hitler 1935-ben módosította, a német törvénykönyv egyik cikkelyét (175. §), amely megtiltotta a homoszexuális kapcsolatokat, és kiterjesztette a tilalmat a csókra, az ölelésre és a meleg fantáziákra is. Az elítélteket – becslések szerint 25 000 embert – 1937-39 között börtönbe, majd koncentrációs táborba vitték. Gyakran kasztráció útján sterilizálták őket. 1942-ben Hitler halálbüntetéssel sújtotta a homoszexualitást.

A koncentrációs táborokban minden elítélt egy színes, lefelé fordított háromszöget viselt, ezzel jelezve bebörtönzésének okát, és ez egyfajta társadalmi hierarchia jelzéseként is szolgált az elítéltek között. A zöld háromszög a bűnözők, a piros a politikai okokból fogva tartottak jele volt. Két egymásra fordított, Dávid-csillagot formázó sárga háromszög a zsidókat, a rózsaszín háromszög a homoszexuálisokat különböztette meg. A sárga Dávid-csillag egy rózsaszín háromszög alatt, a meleg zsidót jelezte, aki a legmegvetettebb volt minden elítélt közül.

A tábor történeteiből úgy tűnik, a homoszexuálisok kapták a legrosszabb munkákat, és gyakrabban voltak kitéve az őrök, sőt, társaik támadásainak is. Bár a meleg elítéltek teljes száma nem ismert, hivatalos náci jelentések 10 000-es számról szólnak. Bár a homoszexuális elítélteket nem szállították tömegesen haláltáborokba, Auschwitzba, sok meleg volt az ott megölt nem zsidók között. A náci rezsim alatt elpusztított melegek száma becslések szerint 50 és 100 000 között van. A háború után számtalan homoszexuális maradt elítélve a táborokban, mivel a 175-ös paragrafus 1969-ig érvényben maradt Nyugat-Németországban.

Az 1970-es években a meleg felszabadítási csoportok feltámasztották a rózsaszín háromszöget mint a melegjogi mozgalmak népszerű szimbólumát. A jelkép nemcsak könnyen felismerhető, de az elnyomásra, üldöztetésre – akkor és most – is felhívja a figyelmet. Az 1980-as években az ACT-UP (AIDS Koalíció az Erő Felszabadítására) saját céljaira kezdte használni a rózsaszín háromszöget. Megfordították a szimbólumot, most a talpán áll, az aktív küzdelmet jelezve ezzel, a passzív belenyugvás helyett. Ma a rózsaszín háromszög sokak számára a büszkeséget, a szolidaritást, és azt az ígéretet jelenti, hogy soha többé nem lesz Holocaust.

Fekete háromszög

A rózsaszínhez hasonlóan a fekete háromszög is a náci Németországból ered. Bár a 175-ös paragrafus nem tartalmazta a leszbikusokat, a fekete háromszög bizonyítottan az antiszociális személyek jelzésére szolgált. Mivel a náci ideológia a nőkkel kapcsolatban a gyerekre, a konyhára és a templomra épült, a fekete háromszöget viselő elítéltek lehettek leszbikusok, prostituáltak, a gyermekszülést visszautasító és egyéb „antiszociális” vonásokat mutató nők is. Amennyiben a rózsaszín háromszög történelmileg férfiszimbólum, a fekete háromszög hasonló jelentésű büszkeség- és szolidaritás szimbólummá vált a leszbikusok és a feministák számára.

Beszámolók szerint a vörös háromszög a transzszexuálisok által használt jelzés. Eddig sajnos nem találtak ezt megerősítő forrást.

Bőrös büszkeség és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

Bőrös büszkeség zászló

A bőrös büszkeség zászló a bőrösök közösségének szimbóluma, vagyis azoké, akik bőrt, Levi's-t viselnek, szado-mazochisták, uniformist, cowboyruhát, gumit és más fétiseket hordanak. A zászló Tony DeBlase munkája, először 1989. május 28-án, a Mr. Bőr versenyen mutatták be Chicagoban. Bár a zászló közismert a meleg társadalomban, nem csak meleg szimbólum.

Beszámolók szerint a bőrösök a szivárvány zászlót is módosították egy fekete csík hozzáadásával a rózsaszín helyett. (Ez a verzió azonban összekeverhető a „Győzelem az AIDS Felett” szimbólummal, amely ugyanilyen.)

Medve büszkeség

Maci zászló

A medvebüszkeség zászlót egyes „medvék” használják, vagyis olyan meleg férfiak, akik erős arc-, mell- és testszőrzettel rendelkeznek. Általában idősebbek és kissé nagydarabok is. A kilencvenes évek közepéig nem volt a maciknak egységes szimbólumuk, addig főleg medveklubok és bárok alkottak saját maci jelzéseket. 1995-ben készült el a mai napig is használt nemzetközi macis zászló.

 

A lambda és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

Lamdba

A lambda az egyik legellentmondásosabb szimbólum. Számos eltérő vélemény alakult ki azzal kapcsolatban, hogy miért lett meleg szimbólum, és mit jelent valójában. Mindazonáltal a legtöbb forrás egyetért néhány dologban.

Először 1970-ben használta meleg szimbólumként a New York-i Meleg Aktivisták Szövetsége. Kialakuló meleg felszabadítási mozgalmuk jelévé vált. 1974-ben azután a lambda jelzést átvette a Nemzetközi Melegjogi Kongresszus, melyet Skóciában, Edinburgh-ban tartottak. Nemzetközileg népszerűvé vált a meleg és leszbikus jogok szimbólumaként.

Ahol azonban a történelem befejeződik, ott kezdődik a spekuláció. Senki nem tudja biztosan, miért választották eredetileg a lambdát meleg szimbólumnak. Egyesek szerint egyszerűen görög betűként liberation-t (felszabadulást) jelent. Mások a fizikában használatos energia (amit akkor fejtünk ki, amikor összhangban dolgozunk), vagy hullámhossz jeleként tartják számon. Jelentheti a meleg mozgalmak egyetértését, azt a gondolatot, hogy az egész több, mint a részek összege. Jelezhet mérleget és egyensúlyt, és azt a folyamatos erőfeszítést, amely az ellentétes oldalakat megóvja attól, hogy elnyomják egymást – a jobb oldalon alul lévő kanyar az egyensúly fenntartásához szükséges cselekvést jelzi. Az ókori görög spártaiak az egység jelének tekintették a lambdát, míg a rómaiak „az ostobaság sötétjében elhomályosult tudás fényét” látták benne.

Bármi is a pontos jelentése és eredete, a lambda kezdetben meglehetősen erős katonai konnotációkkal bírt. Ma általánosan a melegek és leszbikusok együttes ügyét jelképezi. Bár soha nem akart speciális nemhez kötődni, mint más szimbólumok, történetileg ez mégsincs így: az 1970-es évek elején a Los Angeles-i meleg közösség készített egy zászlót, egyszerű fehér háttéren egy levendulaszínű lambdával. Azt remélték, a zászló más városokba is eljut, de ez nem valósult meg, mivel néhányan kizárólag férfiszimbólumnak tekintették a lambdát.

Az AIDS-szalag és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

AIDS szalag

Az AIDS-szalag vagy vörös szalag általában a kabáthajtókát és a ruházat más részeit díszíti az AIDS elleni küzdelem iránti szolidaritás és elköteleződés szimbólumaként.

A szalag tervét 1991-ben gondolta ki a Visual AIDS, egy New York-ban alapított művészekből álló jótékonysági csoport, szolidaritásul és emlékezésül AIDS-ben haldokló vagy elhunyt barátaikra és kollégáikra. A Visual AIDS bátorítja a művészeti szervezeteket, múzeumokat, kereskedelmi galériákat és az AIDS-ügyet támogató csoportokat az AIDS-ben elhunytakra való emlékezésre, az HIV/AIDS fertőzésveszély fokozottabb tudatosítására, az AIDS-betegek szükségleteinek nyilvánossá tételére és arra, hogy igényeljenek több támogatást a szolgáltatások és a kutatás számára. A sárga szalag nyomán, amely az Öbölháborúban kitüntetett katonákat díszítette, a piros színt választották, a „vérrel és a szenvedéllyel – nemcsak a dühvel, a szeretettel is – való kapcsolata miatt”, mondta Frank Moore, a Visual AIDS tagja.

A vörös szalag 1991-ben debütált nyilvánosan a Tony Awardson, ahol a vendéglátó, Jeremy Irons viselte, és hamarosan az ünnepségek és más díjátadó ceremóniák népszerű, politikai korrektséget kifejező divatjává vált. E népszerűség miatt egyes aktivisták aggódnak, hogy a szalag üres, álszent szimbólummá válik; egy alkalommal az elnökasszony, Barbara Bush szalagot viselt, amikor férjével ült a nézőtéren, de amikor az elnök mellett állt a beszéde alatt, a szalag feltűnően hiányzott.

A szalag mindemellett óriási szerepet tölt be az AIDS-szel kapcsolatos tudatosság elterjesztésében, és hangsúlyozza a további cselekvés és kutatás fontosságát. A legőszintébb remény a szalaggal kapcsolatban, hogy egy nap nem lesz rá szükség.

A mellrákveszély tudatosításának szimbólumaA piros szalag nyomán a rózsaszín szalag vált a mellrákveszély tudatosításának szimbólumává. Ugyan az AIDS-szel együtt a mellrák sem kizárólag a meleg közösség ügye, a statisztikák szerint gyakoribb a gyermektelen nők között. Ebből következően a tudatosítás és megelőzés különösen fontos egyes leszbikusok számára.

Mindezeken túl, a politikai korrektség újabb szalagvariációkat hozott magával. A zöld szalagot a környezetvédők viselik. A bíbor szalag a városi erőszak áldozataira emlékeztet; a kék a bűnesetek áldozatainak jogait jelzi. (Nemrég a kék szalagot az Internet-cenzúra elleni kampány is használta.) Fontos megjegyezni, hogy egyik szalagnak sem célja elvonni a figyelmet a többiről, a maga módján mindegyik egyformán fontos az emberiség számára.

A gender-büszkeség és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

Gender-szimbólumokA gender-szimbólumok az ókori Rómából származó közismert asztrológiai jelek. A Mars a nyíllal a férfi, a Vénusz a kereszttel a női szimbólum. A kettős, összekapcsolódó férfiszimbólumot az 1970-es évektől kezdve meleg férfiak használják. A kettős, összekapcsolódó női jel gyakran a leszbikusokat jelképezi, de egyes feministák a nők testvériségét fejezik ki vele, ők a leszbikusság kifejezésére három összekapcsolódó női jelet használnak. Néhány leszbikus feminista a 70-es években a hármas női szimbólumot a monogámia férfinormájának elutasításaként viselte.

Szintén a 70-es években használták az egymásra helyezett női és férfi szimbólumokat a leszbikusok és a meleg férfiak közös érdekeinek kifejezésére. Ma ez a variáció jelezheti a nemi különbségek és sokféleség tudatosítását is. A transznemű (transgender) személyek ugyanabból a gyűrűből kiinduló keresztet és nyilat viselhetnek.

[title]A Merkur asztrológiai jele hagyományosan a transzneműek szimbóluma. A görög mitológiában Hermész (a római Merkur isten görög megfelelője) és Afrodité (a szerelem istennője) gyermeke volt Hermafroditusz. Ez a gyermek női és férfi nemi szervekkel is rendelkezett, innen a hermafrodita kifejezés. Az Afrodité tiszteletére rendezett szertartásoknak az általános nézet szerint erős szexuális töltésük volt, kasztrációval, transzvesztitizmussal és homoszexuális kapcsolatokkal.

A szimbólumban a fölül lévő félhold a férfiasság, az alul lévő kereszt a nőiesség reprezentációja. A gyűrű jelenti az egyént, akiben egyensúlyban van a férfi és a női oldal.

A gender-szimbólumok nyomán megjelent IFGE-logo a transzszexuálisok egy másik jelzése. A Nemzetközi Alapítvány a Nemi Nevelésért (IFGE) oktatási és jótékonysági szervezet, amely transzszexuális kérdésekkel foglalkozik. A szervezet egyik logójaként ez a szimbólum a levendulaszínt és a rózsaszín háromszög formát kombinálja egy gyűrűvel, amely a különböző nemek egybeolvadását jelzi. Ez egy szerzői joggal védett szimbólum, de kereskedelmi célokon kívül használhatják transzszexuálisok vagy őket támogató személyek.

Egyéb szimbólumok

LabriszAz itt szereplő szimbólumok ugyanolyan fontosak, mint bármely másik; de kevésbé széles körben ismerik vagy használják őket.

A labrisz kétoldalú bárd vagy fejsze, az ókori európai, afrikai és ázsiai matriarchális társadalmakban általánosan használták, fegyverként és aratóeszközként egyaránt. Görög művészeti alkotásokon láthatók az európai amazon-hadseregek labriszfegyvert forgatva. Az amazonok kettős királynői rendszerben kormányoztak: az egyik királynő a hadsereg és az ütközetek feje volt, a másik háttérben maradt, és a meghódított városokat kormányozta. Az amazonokat kegyetlen és irgalmatlan harcosokként ismerték, de a győzelem után igazságosan kormányoztak. Ma a labrisz az erő és az önállóság leszbikus és feminista szimbóluma. A labrisz az ókori mitológiában is szerepet játszik: Demeter, a föld istennője, jogarként labriszt használt.

A bíborszínű kéz egy San Francisco-i, 1970-es évekbeli tiltakozás rövid életű szimbóluma volt. A New York-i „Fekete Kéz” nevű maffiacsoport neve nyomán ez a szimbólum feltehetőleg a San Francisco-i Examiner szerkesztőségében született, amikor egy homofób vezércikk ellen tiltakozó csoportra bíborszínű tintát öntöttek. A tiltakozók ezután az épület minden pontján otthagyták bíborszínű kezük nyomát.

Az amerikai társadalomban élő melegek és leszbikusok jelenlétének tudatosításáraEgy másik elfeledett szimbólum az 1970-es évekből a levendulaszínű rinocérosz. Feltehetőleg azért választották aktivista szimbólumnak, mert a rinocérosz általában békés természetű állat, de ha provokálják, szélsőségesen kegyetlenné válik.

Egy beszámoló szerint: „A levendulaszínű rinocérosz az amerikai társadalomban élő melegek és leszbikusok jelenlétének tudatosítására szolgáló szimbólum. Két bostoni művész, Daniel Thaxton és Bernie Toale alkotta meg. Először egy bostoni földalatti poszter-sorozatban jelent meg 1973-ban. A rinocérosz békés viselkedést mutat, amíg nem fenyegetik, ennélfogva megfelelő szimbólumnak tűnt a Stonewall utáni években. A rinocéroszon lévő szív az általános emberi humanitást, a levendulaszín identitásunkat jelképezi. Az eredeti képet szándékosan nem védették le, tehát szabadon használható.”

Témák