A Háttér Társaság előkészítő irata | Háttér Társaság

A Háttér Társaság előkészítő irata

Kulcsszavak: 
Sziget-ügy

Tisztelt II. és III. Kerületi Bíróság!

Alulírott Háttér Baráti Társaság a Melegekért egyesület (1132 Budapest, Visegrádi utca 10.) már csatolt meghatalmazás útján igazolt jogi képviselőm, dr. Kárpáti József útján – a 2002. február 14. napján megtartott tárgyaláson elhangzottakkal összhangban - az alábbi 

előkészítő iratot terjesztem elő.

A már korábban előterjesztett kereseti kérelmünket az alábbiak szerint módosítjuk.

Elsődlegesen kérjük a bíróságot, hogy:

  • az I., II., III. és IV. rendű alperessel szemben, állapítsa meg, hogy a perbeli szerződés-kiegészítés jogilag nem létezik, az létre sem jött;
  • állapítsa meg, hogy az I., II., és  IV. rendű alperesek a szerződés-kiegészítésnek szánt jognyilatkozataikkal megsértették a felperesnek a hátrányos megkülönböztetés tilalmához, a vélemény és gondolat kifejezésének szabadságához kapcsolódó személyhez fűződő jogait , továbbá a jó hírnevét;
  • tiltsa el az I.,II., és IV. rendű alpereseket a további ilyen és hasonló jogsértésektől;
  • állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes az a  2001. július 3. napján keltezett levelével megsértette a felperesnek a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó személyhez fűződő jogait;
  • kötelezze az I.,II., IV. és rendű alpereseket, hogy a szerződés-kiegészítésnek szánt okirat, aláírása, a továbbá az I. rendű alperest a  2001. július 3 napján kelt perbeli levél megírása miatt 2 országos napilapban közzétett bocsánatkérő nyilatkozatban megfelelő elégtételt adjanak;
  • indítványozzuk, hogy az I. II. és IV. rendű alperest a Tisztelt Bíróság kötelezze egyenként -100000-100000 (egyszázezer) forint közérdekű bírság megfizetésére.

Amennyiben a Tisztelet Bíróság nem osztaná a szerződés nemlétezésének megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmünket, úgy másodlagosan keresetben kérjük, hogy a bíróság

  • állapítsa meg, hogy az I., II.,III.,IV. és  rendű alperesek között létrejött perbeli szerződés-kiegészítésérvénytelen;
  • állapítsa meg, hogy az I., II., IV. és. rendű alperesek a megállapodás aláírásával, megsértették a felperesnek a hátrányos megkülönböztetés tilalmához, a vélemény és gondolat kifejezésének szabadságához kapcsolódó személyhez fűződő jogait , továbbá a jó hírnevét 
  • állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes az F/3 alatt csatolt, 2001. július 3. napján keltezett levelével megsértette felperesnek a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó személyhez fűződő jogait;
  • tiltsa el az I.,II., IV. és  rendű alpereseket a további ilyen és hasonló jogsértésektől;
  • kötelezze az I.,II., IV. és rendű alpereseket, hogy a szerződés-kiegészítés aláírása, továbbá az I. rendű alperest a  2001. július 3. napján kelt perbeli levél megírása miatt, 2 országos napilapban közzétett bocsánatkérő nyilatkozatban megfelelő elégtételt adjanak;
  • indítványozzuk, hogy az I. II. és IV. rendű alperest a Tisztelt Bíróság kötelezze egyenként 100000-100000 (egyszázezer) forint közérdekű bírság megfizetésére

Elsődleges keresetünk jogszabályi alapja. 

I.

A rendőrségről szóló, 1994. évi XXXIV. törvény 1. és 2. §-a szabályozza a rendőrség feladat és hatáskörét. A 13. § részletezi az intézkedési kötelezettséget, az V. fejezet rendelkezik az intézkedések típusairól, és az intézkedések megtételének feltételeiről. Adott helyzetben semmilyen olyan tény vagy körülmény nem forgott fenn, ami bármilyen rendőri beavatkozást igényelt volna. 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. törvény 7. § (1) szerint törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Az I. rendű alperes továbbra nem közölte, milyen jogszabály hatalmazta volna fel, hogy hatósági jogkörben intézkedjen.

Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az idézett jogszabályhelyekből nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szerződés-kiegészítést rendőri vagy egyéb hatósági intézkedésnek sem lehet tekinteni az anyagi és eljárásjogi feltételek hiányában.

II.

Ugyanakkor álláspontunk szerint az I. II. és IV. rendű alpereseknek a polgári jog szabályai szerint sem volt hatáskörük a szerződés-kiegészítés megkötésére az alábbiak szerint: 

A Ptk. X. fejezete (98-115. §) szabályozza a tulajdonjogot és annak tartalmát. Ennek értelmében a tulajdonost illeti meg -  többek között - a birtoklás joga és a birtokvédelem , a használat joga, dolog  megterhelésének és átruházásának  joga. A Ptk. 187. § (1) és (2) bekezdése értelmezi a birtok fogalmát a 188-190. § pedig a birtokos ezzel kapcsolatos jogosítványait részletezi.

A rendelkezésre álló adatok szerint a II. rendű alperes és képviselője, az I. rendű alperes, továbbá a IV. rendű alperes nem tulajdonosa, és nem is birtokosa az Óbudai-szigetnek és a Sziget Kft-nek. Ennek megfelelően hatályos és érvényes jognyilatkozatot sem tehettek  sem a rendezvénnyel kapcsolatosan, sem az Óbudai-sziget vonatkozásában. Ptk 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Tekintettel arra, hogy nincs olyan jognyilatkozat, amely a rendelkezési jog kapcsán joghatállyal bírna, a szerződés-kiegészítés jogilag létre sem jött, nem létezik.

III.

Annak ellenére, hogy a nyilatkozatok szerződés kiegészítést nem hoztak létre, azok – mint személyhez fűződő jogokat sértő kijelentések – még léteznek. E körben csak utalnék a keresetemben eddig már leírtakra: magának a nyilatkozatnak volt az a szándéka, hogy minden olyan szervezetet és személyt korlátozzon a megjelenésében, amely homoszexuális felvilágosító tevékenységet folytat, így nem bírhat relevanciával az az I. rendű alperesi álláspont, mely szerint azok nem a felperesre vonatkoznak. A kijelentések  megsértették az Alkotmány 70/A -ában kimondott, hátrányos megkülönböztetés tilalmát mely a Ptk. 76. §-ában is megjelölésre kerül, az Alkotmány 60. § (1) bekezdésében körülírt gondolatszabadsághoz való jogot, a 61. § (1) bekezdésében meghatározott szabad véleménnyilvánításhoz való jogot; sértette továbbá a Ptk. 78. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, azaz a felperes, mint homoszexuális felvilágosító tevékenységet a rendezvény ideje alatt is folytató (folytatni szándékozó), egyértelműen azonosítható jogi személy jó hírnévhez való jogát azzal, hogy azt a látszatot keltette valós tények valótlan színben történő feltüntetésével, mintha törvénytelen, a felperes ifjúságra veszélyes tevékenységet folytatna. Szintén nincs jelentősége annak, hogy a szerződés-kiegészítésnek szánt okirat csak a homoszexuális felvilágosító tevékenységre vonatkozik, hiszen nyilvánvaló, hogy emberi vagy szervezeti közreműködés nélkül tevékenységről sem beszélhetünk, így a kirekesztés ilyen megfogalmazása sem mentesíti az alpereseket a jogkövetkezmények alól.

Az I. rendű alperes által megírt, 2001. július 3.-ai dátumú levél általánosságban sértette minden olyan szervezet - így a felperes –hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó személyhez fűződő jogait, amelyek homoszexuális felvilágosító tevékenységet végeznek, hiszen az  ilyen tevékenységet folytató személyeket vagy szervezeteket más személyekhez képest indokolatlanul hátrányos helyzetbe kíván hozni.

A megállapítási kereset előterjeszthetőségét a Pp. 123. §-a alapozza meg, tekintettel arra, hogy a felperes a jövőben is részt kíván venni hasonló programmal a kerületben nyílt rendezvényeken, a szerződés nemlétezésének kimondása pedig megakadályozhatja az alpereseket, hogy a jövőben ilyen tartalmú, jogellenes okiratokat fogalmazzanak. 

Itt jegyezném meg, hogy a felperes azért kéri a közérdekű bírság kiszabását az I. II és IV. rendű alperesekre, mert a nem vagyoni kárként megítélhető összeg nem állna arányban az alperesek jogsértésének súlyosságával, ugyanakkor szeretnénk, ha az alperesi jogsértésnek valamilyen tényleges szankciója lenne. A közérdekű célra fordítható bírság összegét egységesen 100 000 forintban jelöljük meg, mert álláspontunk szerint ilyen összegű bírság is megfelelő szankció a kirekesztő okiratot készítőkkel szemben.

Ezzel kapcsolatban hivatkoznánk a Legfelsőbb Bíróság által BH. 1991/61 szám alatt közzétett eseti döntés indokolására, mely az alábbiakra mutat rá: „közérdekű célra fordítható bírság kiszabásának lehetősége a személyhez fűződő jogok védelmének hatékonyságát szolgálja, és kifejezésre juttatja azt a társadalmi rosszallást, amit a felróható módon történt jogsértés kivált (...) A bíróság a bírság összegének meghatározásánál mérlegelheti az elkövetett jogsértés súlyosságát…”

Másodlagos kereseti kérelmünk jogszabályi alapja.

Abban az esetben, ha a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy a szerződés létrejött, úgy – vagylagosan – a másodlagos keresetünk szerint kérjük marasztalni az alpereseket. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy megítélésünk szerint a hatáskör hiánya is inkább a szerződés érvénytelenségének mintsem létezésének kérdéskörébe vonható, mégis azért kértük elsődlegesen a nemlétezés kimondását, mert amennyiben az érvénytelenségre vonatkozó felperesi érvelést a bíróság nem osztaná, úgy – nemlétezésre irányuló kereseti kérelmen esetleges hiányában – a bíróság erre irányuló döntést sem hozhatna.

A Ptk 200. § (1) bekezdés értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. 

A szerződési szabadság azt jelenti, hogy a felek jogosultak eldönteni, hogy kívánnak-e egyáltalán szerződést kötni, ha igen, milyen típusú szerződést kötnek és milyen tartalommal. A szerződési szabadság korlátait a kógens jogszabályok határozzák meg.

Ugyanezen § (2) bekezdése  semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz

Amennyiben nem osztaná a bíróság azon álláspontunkat, hogy a szerződés nem létezik, mint jogi érdekelt, hivatkozunk annak semmisségére. A szerződés-kiegészítés jogszabályba ütköző mivoltához lásd a fentiekben már ismertetett jogi érvelést. (Alkotmány 70/A, 60. § (1) bekezdés, 61. § (1) bekezdés; Ptk. 78. §, 76. § (1) (2) bekezdés.) A jogellenes fenyegetés és az I. rendű alperes által írt levél vonatkozásában csupán utalnánk az általunk eddig előadottakra.

Egyebekben – a fentiekben leírt kiegészítésekkel és módosításokkal – fenntartjuk az általunk eddig előadottakat, különös tekintettel a fellebbezési ellenkérelemben foglalt jogi érvekre (felperes perbeli legitimációja, ifjúság védelme, a fellebbezési ellenkérelem I. III. IV. és V. pontja részletesen foglalkozik mindezekkel, szükségtelennek tartjuk itt megismételni.)

Nem tartjuk fontosnak külön kérni az eredeti állapot helyreállítását, hiszen az a szerződés semmisségének vagy nemlétezésének  kimondásával amúgy is helyreáll.

A IV. rendű alperes azon hivatkozása, hogy a rendőrök csak tanúként írták alá az okiratot, magából az okirat tartalmából cáfolható, így azzal nem kívánunk érdemben foglalkozni.

Az előkészítő irat 1-1 példányát közvetlenül az alperesek (jogi képviselőik) részére megküldtük.

Budapest, 2002. február 25.

 

Tisztelettel:

Háttér Baráti Társaság a Melegekét, 
Elnöke:
Mocsonaki László képviseletében:

Dr. Kárpáti József, ügyvéd

Témák