Párkapcsolati konfliktusok

Párkapcsolati konfliktusok

Sajnos a különnemű párokhoz hasonlóan azonos nemű párok között is előfordul, hogy a kapcsolat megromlik, vagy az egyik fél agresszíven, erőszakosan lép fel partnerével szemben.

Válás

A partnerkapcsolat megromlása esetén bármelyik fél jogosult a kapcsolatnak véget vetni, és döntését volt párjának tiszteletben kell tartania. Élettársak esetén az élettársi kapcsolat hivatalosan a szétköltözéssel vagy az érzelmi-gazdasági közösség felbomlásával automatikusan megszűnik. Ha tehát a felek bár együtt élnek, de már nem alkotnak párt, nem minősülnek élettársnak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos megszüntetéséhez hatósági aktusra van szükség: a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását bíróságnak vagy közjegyzőnek kell kimondania. Ez utóbbira akkor van lehetőség, ha a felek nem nevelnek gyermeket és a jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében meg tudnak egyezni. A bontóper megindítása előtt, vagy akár azt  követően a felek a vitás kérdéseik rendezése érdekében közvetítőt (mediátort) is igénybe vehetnek, így a bíróságnak csak a felek között létrejött egyezség jóváhagyása a feladata, amely jelentősen lerövidítheti és olcsóbbá teheti a válást.

A vagyon megosztására mind élettársak, mind bejegyzett élettársak esetében lehetőség van az előző fejezetben leírtak szerint. A bejegyzett élettársak, ha nem váltak érdemtelenné (pl. ha nem a bejegyzett élettárs súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a bék. teljes és helyrehozhatatlan megromlásához), és anyagi helyzetük megkívánja, volt partnerüktől tartásdíjra jogosultak.

Ha a bejegyzett élettársak már nem élnek együtt, de hivatalosan még nem váltak el, a jog szerint továbbra is bejegyzett élettársnak minősülnek, de a közöttük lévő bejegyzett élettársi életközösség már megszűnt. Újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez mindenképpen el kell válni, de a válás elmaradása esetén is élettársnak minősül az új partner, ha az élettársi kapcsolat meghatározásának egyébként megfelelnek.

Párkapcsolati erőszak

A hozzátartozók közötti erőszakot a törvény az ismeretlen személyek által elkövetett erőszakhoz hasonlóan szigorúan bünteti. Szexuális kényszerítésnek, illetve szexuális erőszaknak minősül, ha valakit partnere nem kívánt szexuális tevékenységre kényszerít, függetlenül attól, hogy a felek között esetleg párkapcsolat vagy bék. áll fenn. Testi sértésnek minősül, ha a partner általi bántalmazás az áldozat testi épségét vagy egészségét sérti. Személyi szabadság megsértésének minősül, ha valaki partnerét bezárja, vagy mozgásában más módon akadályozza. Zaklatásnak minősül, ha valaki partnerét vagy volt partnerét rendszeresen vagy tartósan háborgatja (pl. állandóan telefonál neki, üzeneteket írogat), vagy erőszakos büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti. A partner vagy volt partner terhére rendszeresen elkövetett testi sértést, kényszerítést vagy személyi szabadság megsértését a Btk. kapcsolati erőszak néven súlyosabban bünteti. Kapcsolati erőszaknak minősül az is, ha a partner vagy volt partner rendszeresen emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, vagy a közös vagyonba tartozó javak elvonása révén a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben az ilyen bűncselekmények csak magánindítványra üldözendők, vagyis csak akkor indul büntetőeljárás az elkövető ellen, ha a sértett ezt 30 napon belül kifejezetten személyesen kéri a hatóságoktól. A feljelentést szóban és írásban (akár elektronikus úton is) meg lehet tenni a rendőrségen. Az esetleges sérülésekről mindenképpen érdemes fényképet készíteni és orvosi látleletet felvetetni, mert ez megkönnyíti a későbbi bizonyítást. Az orvosi látlelet kiállítása pénzbe kerül, de ha az egészségügyi intézmény által ingyenesen kiállított ún. ambuláns lapot a feljelentés során eljuttatjuk a hatóságoknak, azok kötelesek saját költségükön beszerezni a látleletet.

A hozzátartozók közötti erőszak esetén az ún. távoltartás alkalmazására is van lehetőség. A távoltartás elrendelése esetén a bántalmazó köteles elhagyni a közös lakást (akkor is, ha az esetleg az ő tulajdonában van), illetve távol tartani magát meghatározott intézményektől (pl. a bántalmazott munkahelyétől, iskolájától). Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség rendelheti el 72 órára, a megelőző távoltartást a bíróság rendelheti el legalább 10, de legfeljebb 30 napra. Ha büntetőeljárás indul a bántalmazó ellen, a bíróság legalább 10, de legfeljebb 60 napra büntetőeljárási távoltartást rendelhet el. Az ilyen esetekben a büntetőeljárást soron kívül folytatják le. A távoltartás mellett a személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól. Az indítványról az a szerv dönt, amely előtt az eljárás épp folyamatban van. A gyanúsítás előtt előterjesztett kérelemről a gyanúsításkor döntenek. Ha a terhelt az önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot megsérti, zaklatás bűncselekményét követi el.

További olvasnivalók:

Háttér Társaság: Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére (2024)

Ügyleírások a Kormányzati portálon

https://magyarorszag.hu » Család » Házasság és egyéb partnerkapcsolatok » A házasság felbontása

Háttér Társaság: Aki szeret, nem bánt (2015)
Nők joga sorozat (párkapcsolati erőszak)
A távoltartásról a rendőrség oldalán
Közvetítők névjegyzéke
A bírósági közvetítői eljárás

Szervezetek:

PATENT Jogvédő Egyesület [Jogsegély partnerkapcsolati erőszak áldozatainak]
NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület [segélyvonal partnerkapcsolati erőszak áldozatainak]
Áldozatsegítő Szolgálat
Áldozatsegítő Központ
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
Rendőrség

Utoljára frissítve: 2025.02.07.