2008

Háttér Közéleti Díj: Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára

Szetey Gábor, üzletember, volt politikus, 2006 és 2009 között a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára, aki őszinteségével, példamutatásával és a meleg közösségekért, valamint a regisztrált élettársi kapcsolat törvényi elfogadtatásáért történelmi tetteket hajtott végre a meleg közösségekért.

Miután 1992-ben elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet, tanácsadóként dolgozott, majd különböző cégek, így a Philip Morris Hungary emberi erőforrás igazgatója volt. 2005-ben tért vissza Magyarországra és 2006-ban vállalt kormányzati szerepet. 2007. július 6-án, a budapesti Meleg és Leszbikus Kulturális- és Filmfesztivál megnyitóján jelentette be nyilvánosan, hogy meleg. Nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a magyar kormány elfogadja a bejegyzett élettársi kapcsolat intéményének bevezetését. Lemondása óta Spanyolorsázgban él, és ismét a Philip Morrisnál dolgozik.

Háttér Közéleti Díj: Pálfi Balázs újságíró-riporter, melegaktivista

Ahogy egykor magát nevezte: „közbuzi”, aki egyebek közt a volt Petőfi Rádió „Önazonos” című melegműsorát vezette 13 éven át. Pálfi Balázs közel 30 éve rádiózik. Meggyőződése, hogy a szegények, a cigányok, a melegek társadalomból való kirekesztése csak akkor csökkenthető, ha folyamatosan fenntartjuk az erről szóló társadalmi párbeszédet. Ennek szellemében szólt 13 éven keresztül a Petőfi Rádióban Önazonos című műsora, melynek alcíme – a homoszexualitástól a meleg méltóságig – pontosan jelzi a műsor lényegét. Pálfi Balázs folyamatosan, minden fórumon jól hallhatóan küzd a kisebbségi lét stigmatizációja ellen, akár személyesen is kiáll azokért, akiket a társadalom igazságtalanul sújt ellenszenvével. A Tilos Rádióban most is hallható, Szappanopera helyett címmel, hasonló tartalmú sorozata.

Háttér Kulturális Díj: Douglas Conrad amerikai filmes (az első budapesti melegfelvonulás szervezője)

Amerikai filmes, újságíró, HIV-AIDS megelőzési és melegjogi aktivista. Több mint húsz éve az amerikai leszbikus és meleg közösség mozgalmára. Már az 1987-es Washingtoni Felvonulás a Leszbikus és Meleg Jogokért nevű rendezvény szervezőbizottságában is dolgozott, 1988-ban a San Franciscó-i Leszbikus és Meleg Szabadság Napi Felvonulás egyik elnökeként tevékenykedett. Azóta számos rendezvény, fesztivál, meleg esemény szervezője Amerikában és szerte a világon: többek között az első Szibériai Leszbikus és Meleg Filmfesztivál egyik szervezőjeként is tisztelhetjük.

Az 1990-es évek közepén kapcsolódott be a magyarországi melegmozgalom tevékenységének támogatásába. HIV-AIDS aktivistaként részt vállalt a kilencvenes években működött Óvegylet Alapítvány munkájában is.

1997 nyarán ő szervezte a második meleg és leszbikus filmfesztivált a Hunnia moziban, és aktív szervezője volt ugyanebben az évben: 1997. szeptember 6-án az első budapesti Meleg Büszkeség Felvonulásnak is.

1991 óta szervez archívumot melegek személyes élettörténeteiből (oral history) és bővíti azt folyamatosan a közép- és kelet-európai országok szexuális kisebbségeiről készített interjúkkal. Filmesként saját pénzéből több száz órányi anyagot forgatott már Budapesten. Történeti interjúkat készített a magyar mlbt-közösség tagjaival, fesztiválokon és egyéb meleg eseményeken rögzítette kamerájával a történteket. Ahogyan Stark. R. László idézi alakját a Magyar Hírlapban: „Douglas Conrad filmrendező az Újvilágból érkezett. Könnyű megtalálni, ezüstös űrhajós dzsekiben, kamerával a kezében szinte egybefüggő fényes csíkot húzva cikázik a tömegben. Filmet forgat szerte a világon a gay pride-ok történetéről. Meggyőződése, hogy a melegekkel való bánásmód mindenütt a kisebbségek iránti tolerancia fokmérője.”

Douglas évek óta figyelemmel kíséri a magyar meleg világ eseményeit, a magyar melegmozgalom fejlődését. Tanácsaival, ötleteivel, és rengeteg önkéntes munkával segíti a magyar mlbt-közösséget. A kilencvenes évek végén nemcsak megszervezte, de anyagilag is támogatta, hogy öt magyar meleg és leszbikus aktivista San Franciscóba utazhasson az amerikai meleg szervezetek tevékenységének tanulmányozására. Soha nem felejtkezik meg a Háttér Társaság a Melegekért archívumáról: rendszeresen küld filmeket, könyveket, plakátokat és egyéb anyagokat a gyűjtemény gyarapítására.

Egy 1997-es Magyar Narancs interjúban ő maga így nyilatkozik a hazai melegmozgalom és a HIV/AIDS-prevenció helyzetéről: „Bízom azokban az emberekben, akiket olyannak ismertem meg, hogy kevesebbet beszélnek róla, inkább többet tesznek érte. Ez hiányzik a civil szervezetekből is. Jó lenne, ha nem akarnának mindenáron bizonyos határokon belül maradni, és a jó ötleteikről elhinnék, hogy azok akkor is megvalósíthatók, ha Magyarországon vagyunk.”