2020

Háttér-díj: Csehy Zoltán

1973-ban született. A somorjai gimnáziumban érettségizett, majd 1998-ban magyar–latin szakos tanárként végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 2003-ban a budapesti ELTE-n szerzett PhD-fokozatot. Doktori értekezését Antonio Beccadelli költészetéből írta. Sokrétű irodalmi tevékenysége a költészettől a műfordításig terjed. 1993 óta több verseskötete is megjelent, mint a Nút, a Hecatelegium és a Nincs hová visszamennem. Magyarította többek közt Martialis epigrammáit vagy Petrarca latinul írt költeményeit. Feleségével, Polgár Anikóval közösen jelentette meg a középkori latin költészetből készült fordításait, Illatos kenőcsök háza címmel. Műfordítói tevékenységéért Kerényi Grácia- és Janus Pannonius-díjat is kapott.

Számos irodalomtörténeti témájú tanulmánya, esszéje jelent meg, olyan témákban, mint a neolatin költészet alakváltozatai, az európai és itáliai humanista irodalmi hagyomány, a szerzői önreprezentáció és a humanista énformálás vagy az erotográfia kultúrtörténeti hagyományai. Kritikái különféle irodalmi folyóiratokban, zenei tárgyú írásai pedig elsősorban a pozsonyi Új Szóban jelentek meg. Modern operatörténeti kötetet is kiadott, Experimentum mundi címmel. 1997–2002 között a Kalligram szerkesztője, 2004-től 2006-ig főszerkesztője. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Jelenleg a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense. Tavaly Grüezi! címmel jelent meg svájci útinaplója, és ugyanebben az évben Déry Tibor-díjat is kapott.

Rendszeresen foglalkozik meleg, queer témájú, illetve homoerotikus költészettel. A Hárman az ágyban című antológiájában görög és latin erotikus versek fordítása olvasható, de ő fordította az epigrammaköltő Sztratón Kölyökmúzsáját, Antonio Beccadelli Hermaphroditus című legendás verseskötetét, valamint magyarra ültette Petronius Arbiter Satyriconját és Pier Paolo Pasolini verseit is. Ő fordította továbbá Martin C. Putna cseh irodalom- és kultúrtörténész kereszténység és a homoszexualitás kapcsolatával foglalkozó, János nevében című kötetét. Szodoma és környéke című monumentális munkája pedig 2014-ben látott napvilágot, mely a magyar meleg, gay, queer tárgyú és irányultságú költészet, illetve a róla szóló diskurzus első tudományos igényű feldolgozása, a középkortól napjainkig.

Nemrég a Meseország mindenkié című kötetben olvashattuk Házasodik a herceg című, meleg témájú verses meséjét. Az LMBT Történeti Hónap keretében is többször találkozhattunk vele: részt vett irodalomtörténeti beszélgetésen, valamint előadást tartott a magyar meleg, queer irányultságú költészet történetéről vagy a hasonló témájú modern operák világáról és tipológiájáról.