Diszkrimináció, egyenlő bánásmód | Háttér Társaság

Diszkrimináció, egyenlő bánásmód

Egyesületünk meghatározó szerepet töltött be mind a hazai antidiszkriminációs szabályozás kialakítása, mind a jogszabály elfogadását követő esetjog alakítása során. Célunk, hogy a hátrányos megkülönböztetés jogi tilalma mellett a kormányzat egy proaktív lépéseket tartalmazó, átfogó stratégiát és cselekvési tervet is fogadjon el az LMBTQI emberek elleni diszkrimináció visszaszorítására.

Bár a hátrányos megkülönböztetés általános tilalma a rendszerváltást követően a magyar jogrendszer szerves részévé vált, e jogszabályok elsősorban a nem, a faji-etnikai hovatartozás és a vallás kérdésére összpontosítottak, és nem nevesítették a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat. Jogsegélyszolgálatunk elindulását követően nemsokkal állásfoglalást adtunk ki, amelyben felhívtuk a figyelmet egy átfogó antidiszkriminációs szabályozás elfogadásának fontosságára. Több kiadványt is megjelentettünk, amelyben az európai uniós jogfejlődésre (különösen az Amszterdami Szerződés újdonságaira) és az LMBTQI embereket érő diszkrimináció hazai formáira hívtuk fel a figyelmet. 

A 2002-es kormányváltást követően nemsokkal megindult egy átfogó anti-diszkriminációs törvény kidolgozása. A Magyar Helsinki Bizottsággal közös több részletes véleményt készítettünk először a törvény koncepciójához, majd különböző tervezeteihez (2013. április, 2013. augusztus, 2013. október).  Munkánk egyik fontos eredménye volt, hogy a törvény által védett csoportok listája kiegészült a nemi identitással - Európában elsőként biztosítva nevesített védelmet a transznemű személyeknek. A törvény elfogadását követően véleményeztük az újonnan létrejövő Egyenlő Bánásmód Hatóságról szóló kormányrendeletet is, illetve síkra szálltunk amellett, hogy a Hatóság elnökét a szakmai szervezetek javaslata alapján válasszák ki.

Egyesületünk jelöltje, jogsegélyszolgálatunk korábbi vezetője, dr. Kárpáti József öt éven keresztül volt a Hatóság mellett működő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja, a Testület számos, az antidiszkriminációs jog fejlődése szempontjából meghatározó ajánlást készített el az évek során. 

A jogszabályvéleményezési munka mellett egyesületünk az esetjog alakítása révén is jelentősen hozzájárult a hazai antidiszkriminációs jog fejlesztéséhez. 2004 januárjában egyesületünk indított az új törvény által lehetővé tett első, ún. közérdekű igényérvényesítést a Károli-ügyben. Egyesületünk képviselte azt a meleg fiatalembert is, akinek ügyében első ízben állapította meg a Hatóság a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tényét. 

Az ezt követő években síkra szálltunk annak érdekében is, hogy ne csak a jogszabályokban, hanem az társadalmi érzékenyítő kampányokban is megjelenjenek az LMBTQI emberek szempontjai. 2008 novemberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordultunk annak érdekében, hogy a pályázati kiírásokban a hátrányos helyzetű célcsoportok között a szexuális kisebbségek is megjelenjenek, és sikeresen lobbiztunk azért, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által elnyert négy évre szóló, csaknem 915 millió forint értékű pályázata az LMBTQI embereket és célcsoportnak tekintse. 

Egyenlő Bánásmód Hatóság progresszív joggyakorlata, az LMBTQI jogok melletti kiállása miatt az Országgyűlés kormánypárti többsége 2021 januárjával a Hatóságot megszüntette, jogköreit az alapvető jogok biztosának adta. Más civil szervezetekkel együtt tiltakoztunk a társadalmi vita nélkül elfogadott, a jogvédelem szintjén csökkentő megoldás ellen. Az EBH megszüntetésének negatív hatását 2021-ben és 2023-ban készített jelentésünkben mutattuk be. A jelentések hatására a Velencei Bizottság az átalakulással kapcsolatos hiányosságok orvoslását, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa egyenesen az EBH visszaállítását javasolja Magyarországnak.

Az LMBTQI emberek elleni diszkrimináció visszaszorításához nem csak a diszkrimináció szankcionálására, hanem annak proaktív lépésekkel történő megelőzésére is szükség van. Fontos lenne, hogy az állam egy átfogó stratégiát és cselekvési tervet fogadjon el ezen lépésekről az élet minden területén. Törekvésünkkel számos nemzetközi szervezet is egyetért: javaslatunkra az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottsága (ECRI) és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is egy ilyen dokumentum elfogadását ajánlja Magyarország számára.

Témák