HIV/STI

Fontos célkitűzésünk, hogy az állam megfelelő jogi környezettel és erőforrásokkal segítse a HIV-megelőzést és a HIV-vel élők kezelését, és mindezt az érintettek emberi jogainak tiszteletben tartása mellett tegye.

Magyarország korán felismerte a HIV terjedésében rejlő kockázatokat, és már 1988-ban miniszteri rendeletet fogadott el a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről. Ez a rendelet előírta, hogy a HIV-vel élők kötelesek felfedni szexuális partnereik nevét, akik kötelesek voltak magukat HIV-szűrésnek alávetni. Ez a szabályozás amellett, hogy sértette az érintettek magánélethez, illetve egészségügyi döntések meghozatalához való jogát, a gyakorlatban éppenhogy visszafogta a szűrésen való részvételt, hiszen az érintettek inkább kerülték a szűrést csak ne kelljen partnereiket megnevezni. A rendeletet az Alkotmánybíróság 2002-ben alkotmányellenesnek minősítette. Az új jogszabály megalkotása kapcsán felvettük a kapcsolatot az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal, hogy a jogalkotási folyamatba szervezetünket is vonják be, majd részletes véleményt készítettünk a rendelettervezetről. Az új rendelet már csak szűk körben (invazív beavatkozást végző egészségügyi dolgozók, vérrel, emberi ondóval, illetve hüvelyváladékkal közvetlenül dolgozók, illetve a vér- és szervdonorok) kötelez ilyen vizsgálatokra.

2006 előtt továbbá kötelező volt a HIV-teszt az idegenrendészeti eljárásokban, a pozitív eredmény a tartózkodási vagy letelepedési engedély megtagadásával járt. 2006 óta már nincs kötelező szűrés, de az ismert HIV-státuszról a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell, és az érintetteknek vállalniuk kell magyarországi tartózkodásuk során az orvosi gyógykezelést. Bár a jogalkotói szándék egyértelműen ezzel ellentétes, a gyakorlatban mégis többször előfordult, hogy kifejezetten a HIV-státusz miatt tagadták meg ezt követően is az engedélyt. A helyzetet tisztázandó a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz fordultunk, amely állásfoglalásában megerősítette: a HIV-fertőzöttség önmagában nem lehet az elutasítás alapja. Álláspontunk szerint a HIV-fertőzés, mint jól karbantartható, krónikus állapot, kötelező bejelentése közegészségügyi szempontból sem indokolt, ezért célunk, hogy az idegenrendészeti jogszabályokból a HIV-fertőzésre való utalás kerüljön ki. 

Küzdünk azért, hogy a HIV gyógyszeres megelőzése, a PrEP Magyarországon is minél szélesebb körben elérhető legyen. Elértük, hogy az OGYÉI állásfoglalást adjon ki, hogy a HIV-készítmények PrEP célú felhasználása Magyarországon is jogszerű, kidolgoztunk egy a korábbinál jóval olcsóbb, de legális utat a PrEP feliratására és a gyógyszerek beszerzésére. Célunk, hogy a PrEP-et bármely bőr- és nemibeteggondozóban fel lehessen íratni, és hogy a készítmények minél olcsóbban, akár TB-támogatással is elérhetőek legyenek.

HIV/STI Programunk információs telefonvonallal, segítő beszélgetésekkel és gondozásra kíséréssel, közösségi találkozókkal, Jogsegélyszolgálatunk pedig jogi tanácsadással és jogi képviselettel segíti a HIV-vel élőket.